Eredményközpontú költségvetést javasol Brüsszel

Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra – közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.

A költségvetés a megtakarításokra és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt-, a kohéziós politika forrásainak hét-, a közvetlen kifizetések területén mintegy hétszázalékos csökkentést javasol – közölte Günther Oettinger uniós költségvetési biztos.

A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén.

Juncker, az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetés tervezetének bemutatásakor hangsúlyozta, az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a külső és belső biztonság, a stabilitás biztosításában egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyság kilépése jelentős hiányt okoz a költségvetésben.

A nemzeti szuverenitásról szól a Brüsszellel folytatott vita

„A jogállamisági vizsgálat keretében bizonyos országoktól elvonhatnak uniós forrásokat, ezt nem lehet megvalósítani. Nincs az a jogállam, nincs az a jogrendszer, amiben ezt végre tudnák hajtani” – fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa. Hozzátette, gazdasági nyomásgyakorlás a költségvetési terror meglebegtetése a következő uniós támogatási időszakra lehetséges. Hangsúlyozta: ennek hátterében a migráció áll. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.

„Ha ezt a két országot megbélyegzik, akkor ezzel azt akarják elérni, hogy egy júniusi uniós csúcson, amikor a kötelező betelepítési kvótákról lesz majd szavazás, akkor ez az álláspont kisebbségbe kerüljön” – magyarázta.

A politológus hozzátette: az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban csak minősített többséggel változtathatják meg az unió bevándorláspolitikáját. Deák Dániel úgy fogalmazott: most a bevándorláspárti, illetve a bevándorlásellenes országok is azon dolgoznak, hogy minél több tagállamot tudjanak maguk mögé felsorakoztatni.