Már csak a brit EU-tagság végét jelentő törvény kihirdetése várat magára

Befejeződött szerda este a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó törvénytervezet parlamenti tárgyalássorozata, miután többhavi vita, módosítási indítványok és ellenindítványok sora után mindkét ház elfogadta a kompromisszumokkal kialakult végleges változatot. A törvény II. Erzsébet királynő formális jóváhagyásával lép majd életbe.

A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet tavaly júliusban ismertette hivatalosan a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány, és az indítvány azóta többször megjárta az alsóházat és a felső kamarát, a Lordok Házát. A törvény korántsem jelenti a Brexit-tárgyalások végét, csak annak törvényi keretrendszerét hozza létre, hogy a brit jogszabálygyűjtemény működőképes maradjon a brit EU-tagság megszűnése után is.

Megszűnik a csatlakozás több évtizedes jogforrása

A törvény sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 46 éve elfogadott jogszabály visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg – 19 ezer jogszabály és rendelkezés – átvezetése a brit jogrendszerbe. Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.

Ezért kellett a brit EU tagság jövő márciusra várható megszűnéséig külön törvényt alkotni a brit csatlakozásról született törvény visszavonásáról.

A tervezet végső parlamenti elfogadtatása komoly kihívást jelentett a Konzervatív Párt számára, amely a tavaly júniusban tartott előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, és azóta kisebbségben, a legnagyobb észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) külső eseti támogatásával kormányoz. A Lordok Háza a tervezet parlamenti tárgyalássorozatának heteiben 15 olyan módosítást fogadott el, amelyeket a kormány nem támogatott. Ezekről az alsóháznak is szavaznia kellett, és voltak olyan szavazások, amelyekhez a kormány csak komoly meggyőző kampánnyal és kompromisszumos ígéretekkel tudta megteremteni a szükséges többséget.

Kompromisszumos döntés született a tervezet utolsó, szerdai alsóházi vitanapján például arról, hogy a parlamentnek érdemi szava lesz a Brexit-folyamat további menetének meghatározásában, de a brit EU-tagságról két éve tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött – népszavazás döntését nem bírálhatja felül. A Lordok Háza szerdán késő este elfogadta az alsóház által jóváhagyott végleges törvényváltozatot, amely ezután az uralkodó elé kerül szignálásra és kihirdetésre.