A kelet-ukrajnai harcok kezdetén hiányos felszerelésben – ezer harcosból csak tíznek jutott golyóálló mellény és bevetési sisak – több évtizedes, rozsda marta, kiszolgált fegyverekkel és lőszerekkel vezényelték ki az ukrán kormánykatonákat a fegyveres szakadárok ellen.
Előfordult, hogy az első vonalban harcoló egységeknek elegendő muníciója sem volt. A lankadatlanul segítő önkénteseknek hála ma már nem halhat meg ukrán katona a hiányos vagy silány minőségű felszerelés miatt. Előfordult, hogy hozzátartozók, rokonok és barátok dobtak össze egy golyóálló mellényre, sisakra, bakancsra, de még az egyenruhára is. Akkor az ellenség golyóitól és tüzérségi támadásaitól tartottak leginkább az egyenruhások. Újabban saját lövészárkukban leselkedik rájuk a legnagyobb veszély.
Július elején három kárpátaljai katona meghalt, kilencen pedig súlyosan megsebesült egy éles lőgyakorlat során az egyik rivnei katonai gyakorlótéren, amikor tisztázatlan okokból felrobban egy ukrán fejlesztésű aknavető. Állítólag a fegyver a szükségesnél lágyabb acélból készült, és ez a típus nem először okozott tragédiát:
az elmúlt két évben legalább 12 katona vesztette életét Molot aknavető felrobbanása miatt.
A Molot azaz kalapács fantázianevű aknavetőt az évtizedekig hangszereket, tévéket és kazettás magnókat gyártó kijevi Majak cég tervezte, fejlesztette és gyártotta. A fegyveriparban mindössze tíz éves tapasztalattal rendelkező vállalat egyik idősebb dolgozója szkeptikusan nyilatkozott egy tévé riportban, úgy fogalmazott hogy nem hitte volna, hogy magnók után fegyvereket fog összeszerelni. Az ukrán hadiipar legjelentősebb fejlesztésének kikiáltott 120 milliméteres aknavetőt2016-ban kezdték el gyártani. A tervezés és az első tesztek között mindössze 4 hónap telt el. Annak ellenére, hogy már az elején komoly tervezési problémák jelentkeztek, a védelmi tárca 280 darabot megrendelt belőle a hadsereg számára.
Az aknavető nem olcsó, több mint 500 ezer hrivnyába kerül, amit ugyebár az adófizetők nyögtek ki.
Számos katona osztotta meg negatív tapasztalatait a fegyverrel kapcsolatban: az új fegyverekről már a használat előtt pattogzott le a festék. A tesztelt 12 aknavetőből kettő nem ment át a próbán. Az egyik már a lőtérre tartva szétesett a másik pedig az első lövés után hullott szét. Az aknavető célzója és más fontos alkatrészek is leváltak. Az ötödik lövést kövezően egy másik aknavető elsütő szerkezete ragadt be. Már az aknavetőt szállító egység is ormótlanul nagy és kényelmetlen a fegyver pedig instabil. Ráadásul kiderült, hogy
nincs semmi innovatív a „kalapácsban”, ugyanis az ukrán fejlesztésnek kikiáltott aknavető egy igen silány másolata a 2C12 Szani típusú szovjet gyártmányú aknavetőnek.
Az 1970-ben kifejlesztett és a 80-as évek elején a szovjet hadseregnél rendszeresített fegyver gyakorlatilag csak abban tér el, hogy az ukrán aknavetőt ellátták egy rátöltés gátló szerkezettel. A két aknavető technikai paraméterei egy az egyben megegyeznek. Felmerül, a kérdés akkor miért kerül ennyibe.
A magyarázat erre az szokott lenni, hogy az aknavető csöve speciális ötvözetből készült a NATO-szabványoknak megfelelően. Amikor erről kérdezték a gyár főmérnökét, elmondta, hogy a csövet egy Szumiban található cég készítette, amely egyébként teherutóra szerelt fúrótornyokat gyárt. Ők egy speciális korrózióálló bevonattal látták el a csövet, ami hosszú élettartamot tesz lehetővé.
A legdrágább az egész fegyveren az optikai célzó berendezés, ami csupán a két mintadarabra került fel. A többit a 40-es években gyártott célzóval szerelték fel, amit állítólag a gyártó ingyen megkapott a védelmi tárcától, ugyanis raktáron elfekvőbe van belőle néhány száz. Szakértők szerint nemcsak ez régi a fegyveren, több szovjet aknavető alkatrésze került beépítése.
A katonai ügyészség indított vizsgálatot a történtekkel kapcsolatban, a korábbi nyomozások egyetlen esetben sem tudták kideríteni pontosan mi okozta az aknavető felrobbanását. Vannak verziók, az emberi mulasztásból fakadó rátöltés, az aknavető műszaki meghibásodása és az aknagránát meghibásodása is közöttük szerepel. Ugyanis bár új aknavetőt gyártottak, viszont a lőszer, amit használnak hozzá nem ritkán 30-40 éves.
A korábbi eseteknél a védelmi minisztérium utasítására csak azután lehetett elsütni az aknavetőt, hogy a katonák fedezékbe vonultak. A mostani eset kapcsáén Petro Porosenko ukrán elnök utasította Sztepan Poltorak védelmi minisztert és Viktor Muzsenko vezérkari főnököt, hogy a fegyveres erők ne használják hadgyakorlatokon ezt a típusú aknavetőt, amíg le nem zárul a mostani baleset körülményeinek vizsgálata. Ezt miért nem lehetett első panaszok jelentkezésekor megtenni, miért kellett megvárni ezzel tizenkét katona értelmetlen halálát. Az ukrán vezérkar változatlanul orosz rulettet játszik katonái életével.
B. S.
