Ukrajna az ellenséggyártó

Amíg Budapest óvodákat, egészségügyi intézményeket fejleszt és újít fel Kárpátalján, valamint a magyar közösség mellett az itt élő többségi nemzetet támogatja, ha kell vakcinákkal, klórral vagy bármivel, amire épp szükség mutatkozik, addig Kijev zászlóaljak idevezénylésén és a régi elhagyatott laktanyák megnyitásán ügyködik.

Az ukrán kormány mindig ellenségeket akar kreálni magának. Ha nem a kelet-ukrajnai felkelőkről van szó, akkor kitalálják, hogy Moszkva az ellenség, most pedig kitalálták, hogy per pillanat a magyar kormány lesz az.

Eddig is ment a keménykedés ukrán részről, ám a retorika a korábbiakhoz képest mostanra jelentősen eldurvult, ugyanis fenyegetőzésbe és erőfitogtatásba kezdett Kijev. Grezsa István miniszteri biztos kitiltásának lehetősége és Sztepan Poltorak védelmi miniszter előre be nem jelentett kárpátaljai és ezen belül beregszászi vizitje egyértelmű jelzés volt arra, hogy

Kijev ellenségként tekint Magyarországra.

Ugyanis egy befagyott konfliktus után, amiről már túl sok bőrt nem tudnak lehúzni, egy újabb ellenségre van szüksége az ukrán kormánynak, akire újfent rá lehet kenni azt, hogy romboló tevékenysége miatt tart ott az ország ahol tart. Az elmúlt napokban napvilágot látott kijelentések és lépések arra utalnak, hogy

Kijev hajlandó még jobban elmérgesíteni az amúgy is feszült magyar-ukrán viszonyt.

Ne ringassuk magunkat abban az illúzióba, hogy Sztepan Poltorak merő véletlen pont akkor érkezett Kárpátaljára, amikor ismét kiéleződött a két ország kapcsolata. A háború Kelet-Ukrajnában van, ezzel szemben az ukrán hadvezetés valamilyen furcsa oknál fogva az ország nyugati részén, – egy NATO-tagállamtól tartva – erősítené meg a katonai jelenlétet.

Ráadásul a magyar többségű Beregszászban tervezik ezt.

Az egykori laktanya újbóli megnyitásával és egy teljes zászlóalj, mintegy 800 katonacsalád Beregszászba telepítésével Kijev egyértelmű célja a megfélemlítés és a nemzetiségi arányok szándékos eltorzítása. Arról természetesen megfeledkeznek, hogy a Kelet-Ukrajnában harcoló egységekben kárpátaljai magyarok is szolgálnak, sőt eddig kilenc magyar adta életét Ukrajnáért.

Míg Kijev külső ellenségeket keres, addig a legnagyobb ellensége ma belül van: ez a korrupció, amely leginkább fenyegeti az ország egységét. Ahelyett hogy a valós gazdasági problémák megoldásával foglalkoznának ellenségképet építenek, veszélyt fogalmaznak meg, és utána ezt az ellenséget, ezt az ellenségképet megvádolják a legképtelenebb vádakkal. Teljesen egyértelmű, az ukrán kormány nem a kormányzást tekinti fő feladatának, hanem az ellenséggyártást.

B. S.