Az ENSZ globális migrációs csomagját Horvátország is támogatja

Horvátország támogatja az ENSZ globális migrációs csomagját, és részt vesz a decemberi marrákesi csúcstalálkozón, amelyen a csomag elfogadását tervezik – jelentette be Andrej Plenković horvát kormányfő a pénteki kormányülés után. Úgy vélte, a döntés felelősségteljes üzenet a horvát közvélemény és Zágráb partnerei számára.

A kormányfő kiemelte, hogy alaposan áttanulmányozták a dokumentumot. „Úgy vélem, (…) nem egy nemzetközi szerződésről van szó, amely kötelező jellegű intézkedések katalógusát tartalmazná, és mint ilyen, számunkra nem jelent problémát” – húzta alá. Szerinte az egyezmény segít abban, hogy a horvát kormány megakadályozza az illegális migrációt, felkészüljön a schengeni kritériumok teljesítésére, valamint felelősségteljesen részt vegyen minden nemzetközi erőfeszítésben, mert „a migráció problémája itt van, és itt is marad még az elkövetkező években”.

Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő a hónap elején azt jelezte, hogy nem utazik Marokkóba, amit azzal indokolt, hogy napról napra nő azon országok száma, amelyek számos oknál fogva úgy döntenek, kilépnek az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából. A döntés felelősségét ezért a kormányra bízta. A részvétel lemondása miatt vita alakult ki a kabinet és az államfő között.

A pénteki kormányülésen arról is határozat született, hogy Zágrábot az államfő helyett Davor Božinović belügyminiszter képviseli majd az ENSZ-tagországok állam- és kormányfőinek marokkói találkozóján.

A konfliktus a horvát kormány és az államfői hivatal között nem új keletű. Bár a kormányfő és az államfő is a nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) soraiból került ki, különböző külpolitikát folytatnak. Míg Grabar-Kitarović megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, addig Plenković szigorúan Brüsszel-párti politikát folytat.

A világszervezet 193 országa 2016 őszén egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag elfogadásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá, legálissá tétele, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása, illetve az integráció erősítése.

A jóváhagyás folyamatából időközben kilépett az Egyesült Államok, Ausztrália, Magyarország, Ausztria, Bulgária, Csehország, és a távozást mérlegeli Lengyelország is.

(mti)