A nukleáris rakéták felszámolásáról szóló szerződés sorsa lesz a NATO-külügyminiszteri találkozó központi témája

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsa, az orosz-ukrán konfliktus megtvitatása, valamint Bosznia-Hercegovina csatlakozási törekvése áll a kedden kezdődő, kétnapos NATO-külügyminiszteri tanácskozás központjában.

Az ülés részleteit ismerő NATO-források szerint a szövetséges országok külügyminiszterei megvitatják, hogy a szövetség milyen válaszokat adhat azokra a 2014 óra hangozatott amerikai állításokra, amelyek szerint Oroszország 2008 óta megsérti az 500 és 5500 kilométer hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris fegyverek megsemmisítéséről szóló, úgynevezett INF-szerződést. Az állítás szerint Oroszország azzal sért szerződést, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó fegyvereket fejleszt, három zászlóaljat már telepített és elkezdte a 4. zászlóalj építését is.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfői sajtóértekezletén kijelentette, mivel Oroszország tájékoztatás nélkül kifejlesztett, gyártott és telepített új rakétarendszere elérheti az európai városokat, a lépés alapvetően változtatja meg a biztonsági egyensúlyt. A NATO ezért felkészül a megfelelő és arányos válaszadás lehetőségére.

Mivel minden aláíró kötelessége betartani az abban foglaltakat, a szövetség a tanácskozás alkalmával ismételten arra szólítja majd fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait és térjen vissza a megállapodásban foglaltakhoz – húzta alá Stoltenberg.

„Az Egyesült Államok teljes mértékben eleget tesz az INF-szerződésnek. Nincsenek új amerikai rakéták Európában, de vannak új orosz rakéták Európa közelében”

– mondta.
A főtitkár tájékoztatatása szerint a külügyminiszterek a NATO két fontos partnerével, Grúziával és Ukrajnával találkoznak és áttekintik a Fekete-tenger térségének biztonsági helyzetét, a szövetség és az érintett országok együttműködését, valamint a reformfolyamatok állását.

„Mindkét ország komoly biztonsági kihívásokkal szembesül Oroszország részéről. A NATO ezért továbbra is gyakorlati és politikai támogatást fog nyújtani mindkét ország számára”

– mondta.
A főtitkár kijelentette, a szövetség messzemenőkig támogatja Ukrajna területi épségét, függetlenségét és azt, hogy Kijev párbeszéden alapuló, politikai megoldást találjon a fennálló problémákra.

„A NATO továbbra is közelről figyeli a helyet alakulását, jelen van a térségben és továbbra is azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz”

– fogalmazott.

Mint elmondta, a miniszterek munkavacsoráján a közel-keleti és észak-afrikai kihívások kerülnek elő. Áttekintik a NATO terrorizmus elleni szerepét, megvitatják az Iszlám Állam terrorszervezet elleni fellépésének és a régióbeli partnereknek nyújtott NATO-támogatások jövőjét. Egyebek mellett megbeszélik, hogy milyen további eszközökkel segítik az iraki helyi védelmi erőket és azok képzési misszióját. Líbiával kapcsolatban pedig azt, hogy a NATO milyen szerepet tud vállalni a rendezés érdekében.

Szerdán a NATO tagországok külügyminiszterei megbeszélést tartanak a Nyugat-Balkánról Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének részvételével.
Megbeszélik Szkopje NATO-tagság felé, főként a névvita rendezése által tett előrehaladását, valamint Bosznia-Hercegovina tagsági törekvéseinek következő lépéseit. A miniszterek várhatóan támogatni fogják, hogy a NATO fogadja el Bosznia első éves nemzeti programját, amely fontos lépés a tagsági akcióterv aktiválása felé.

„Az első éves nemzeti program fontos eszköz, amely segítheti az országot NATO-tagsághoz szükséges politikai, gazdasági és védelmi reformok végrehajtásában”

– mondta Stoltenberg.
A miniszteri találkozó a NATO afganisztáni missziója munkájának áttekintésével záródik, amelyen a szakminiszterek megvitatják az országban jövőre esedékes elnökválasztás előkészületi munkálatait, átbeszélik a békefolyamat érdekében tett lépéseket, és az afgán kormány reformintézkedéseinek eredményeit.

„A NATO fokozott támogatást nyújt Afganisztánnak, ugyanis továbbra is biztosítanunk kell, hogy az ország soha többé ne legyen biztonságos menedék a nemzetközi terroristák számára”

– mondta a főtitkár.