Az ukrán külügyminiszter Magyarországnak üzent

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztette Magyarországot, hogy „ideje felfognia, milyen mértékben kiterjedtek” az orosz hibrid hadviselési módszerek. Sürgette továbbá, hogy Európa komolyan gondolkodjon el azon, milyen módon képes szembeszállni Moszkvával ezen a téren.

Az ukrán diplomácia vezetője ezt azzal összefüggésben írta, hogy hétfőn – sajtóhírek szerint – a bírósági meghallgatáson a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székháza elleni első februári támadás egyik vádlottja, Michal Prokopowicz azt vallotta:

az oroszbarát nézeteiről ismert Manuel Ochsenreiter német újságíró, a jobboldali német AfD párt egyik tanácsadója adott utasítást és pénzt az épület felgyújtására.

Prokopowicz az egyike annak a három lengyel állampolgárnak, akik ellen eljárást indítottak Lengyelországban azzal a váddal, hogy tavaly februárban ők gyújtották fel az ungvári KMKSZ-irodát.

Klimkin szerint önmagában az a tény, hogy felmerült a német újságíró személye az ügyben, reálisan mutatja az orosz hibrid módszerek „komplexitását és nagyszabását”. „Ezt meg kell végre értenie mindenkinek, beleértve magyar partnereinket is” – fűzte hozzá.

„Itt az ideje annak, hogy Európa alaposan elgondolkodjon azon, milyen ellenlépéseket tegyen Moszkvával szemben, amely bármit megtesz, amit a szabad világban megengednek neki”

– hangsúlyozta a külügyminiszter.

Egy újságíró tanácsára gyújtották fel a KMKSZ ungvári irodáját

„Manuel Ochsenreiter német újságíró, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt egyik tanácsadója adott utasítást és pénzt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodájának tavalyi felgyújtására” – állítja az ügy egyik lengyel vádlottja, a 28 éves Michal Prokopowicz. Az Alfahir a 444-re

2018. február 4-re virradóan Molotov-koktélt dobtak be a KMKSZ-székház egyik ablakán, aminek következtében tűz ütött ki az irodában – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség. Senki sem sérült meg. A három lengyelt ennek a támadásnak az elkövetésével vádolják. Ezt követően február 27-én egy nagyobb, ezúttal pokolgépes támadás érte a KMKSZ-székházat, aminek következtében súlyos károk keletkeztek az épületben, de személyi sérülés ekkor sem történt.

Az ukrán hatóságok szerint mindkét eset mögött Moszkva áll, a támadások célja pedig az volt, hogy tovább élezze az amúgy sem felhőtlen magyar-ukrán viszonyt.