Legfőbb ügyész: még mindig 151 ügyben nyomoznak a választásokkal kapcsolatban

Még nagyon sok olyan ügyben tart a nyomozás, mely elsősorban a Szabolcs megyében történt választási csalások miatt indult.

Polt Péter legfőbb ügyész a DK-s Oláh Lajos kérdésére elismerte, a 2018-as parlamenti választásokkal kapcsolatban 249 nyomozást rendeltek el, ebből 151 még mindig folyamatban van, míg mindössze 4 ügyben született döntés (a bíróság 2 személlyel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, másik 2 személlyel szemben közérdekű munkát szabott ki, 2 embert közérdekű munkára büntetett, 2 embert próbára bocsátott, 1 személy kapott pénzbüntetést.

A legfőbb ügyész nem részletezi, ki mit követett el és az ország mely részén).

Az Index szemléje szerint a 151-ből 72 ügy felderítési szakban, 79 ügy pedig 187 gyanúsítottal szemben vizsgálati szakban van.

Arra, hogy hogyan csaltak Polt Péter példákat sorolt:

• Az elkövetők – a választók szándékával ellentétesen, adataikkal visszaélve – a nevükben ajánlásokat adtak le, illetve „a jelölési szándékukon túl, más pártok jelöltjeinek ajánlóívein is szerepeltették az adataikat vagy a hamisított aláírásukat.” Vagyis egyszerűen átmásoltak a jelöltek más jelöltek ajánlásait – ilyesmire gyanakodott Oláh Lajos is a 341 aláírásnál.
• Egyes jelölő szervezetek elhunyt személyek adatait használták fel.
• A jelöltek jogosulatlan aláírással, illetve hamis adatok feltüntetésével nyújtották be az ajánlóíveket.
• Személyes adatokat másoltak egyik ajánlóívről a másikra.
• A „politika tevékenységet végezni ténylegesen nem kívánó fiktív jelöltek” (ezek tehát jellemzően a kamupártok jelöltjei) nem valós kampánytevékenységgel, hanem az ajánlóívek különböző adatbázisokban szereplő személyek adatainak felhasználásával, hamisított aláírásokkal, elhunyt személyek adataival történt kitöltésével próbálták a szükséges számú ajánlást megszerezni.
• Az egyik esetben a feljelentett személy pénzért vállalta, hogy az újonnan alakult párt nevében összegyűjt 500 aláírást és jelölt lesz, bár ilyen szándéka ténylegesen nem volt. Így a kampányra felvett állami támogatás igénybevételekor a fiktív jelöltséggel megtévesztették a támogatót, „a párt jogosulatlanul jutott támogatásához”.
• Volt olyan eset is, amikor a jelölt a megszerzett költségvetési támogatást felvette, azzal azonban nem számolt el.