Szobrot kapnak a Kárpátaljáról elűzöttek

Az idén 30 éves Kárpátaljai Szövetség az első Kárpátaljai bál bevételét is arra az emlékmű felállítására fordítja, mellyel a szülőföldjüket kényszerből elhagyók tömegeire hívnák fel a figyelmet – mondta el Benza György a Rádió Orienten. A szervezet elnöke hozzátette: a szervezet idén is több száz kárpátaljai gyermek üdültetését szervezi meg.

Benza György elmondta, hogy a szervezet 30 éve alakult meg hivatalosan, de már azt megelőzően is volt összehangolt tevékenység a hajdani beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium öregdiákjai részéről. Ezekre a karitatív tevékenységekre építve jött létre a Kárpátaljai Szövetség 1989-ben Magyarországon, hiszen erre az akkori Szovjetunióban nem volt lehetőség. A magyarság segítését fontosnak tartó, sokszor a diaszpórában élő öregdiákok titkos összejöveteleiket korábban Magyarországon a Bánki tónál, esetleg Kárpátalján tartották, manapság már Balatonföldvár ad otthont a tanácskozásoknak.

A szövetség alapvetően segélyszervezetnek indult, a magyarságukat megőrizni kívánó emberek oltalmazására.
Kulturális küldetésüknek tekintik a kárpátaljai nemzeti önigazgatás megteremtését, kapcsolatok építését az anyaországgal, kétoldali kölcsönös jó viszonyra törekszenek más nemzetiségekkel. Benza György elmondta, hogy szervezetüket itthonról különösebben nem támogatták 2010 előtt, ettől az időponttól számítható a Kárpátaljai Szövetség patronálása, a működésükben való segítségnyújtás. Azonnal megváltozott a programok minősége, nagyságrendje és jelentősége – mutatott rá az elnök.

A kárpátaljai gyermekek üdültetését is régóta szervezi a szövetség,

de míg korábban csak keveseket tudtak eljuttatni Magyarországra, mára egyre több gyermek nyaralását koordinálták. 2014-2015-től hadiárvákat is üdültetnek Zánkán.

A Rádió Orient kérdésére a szövetség elnöke beszámolt a 2019. február 23-i jótékonysági Kárpátaljai bálról, amelynek bevételét egy emlékmű létrehozására szánják. Benza György felidézte, hogy a múlt század elejétől napjainkig sok százezer honfitársuk hagyta el szülőföldjét. Ennek

az exodusnak állítanának emléket szobor formájában

és Beregsurány-Záhony környékén szeretnék felállítani. Ezért az ügyért sokan sokat tesznek, pl. művészek ajánlanak fel árverésre műveket. Pákh Imre kárpátaljai származású ismert műgyűjtő pedig 7 millió forinttal támogatta a kezdeményezést – összegzett a szövetség elnöke.

Benza György említést tett arról is, hogy kárpátaljai iskolákat, könyvtárakat, magyar nyelvű intézményeket folyamatosan látnak el magyar nyelvű könyvekkel, ez tulajdonképpen régi missziójuk. Legutóbb Bottlik József – Kása Csaba történészek A magyar nemzetpolitika előfutárai című munkáját juttatták el a történelmi egyházaknak, tanintézeteknek. A könyv részletesen feltárja a hegyvidéki ruszinság gazdasági felemelését célzó „Hegyvidéki gazdasági akció (1897–1919)” történetét, valamint az 1939 júliusa és 1944 októbere közötti „Második hegyvidéki akció” eredményeit.

A kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetének értékelése kettős – vont mérleget az elnök: egyfelől sok célprogram támogatja Kárpátalját a fejlődésben, a magyar kormány Grezsa István miniszteri biztos kinevezésével magas szintre emelte a kapcsolatokat. A támogatások rendszere természetesen a magyar nemzetiségieken kívül az ott élő számos más népcsoport hasznára is van. Másfelől az orosz-ukrán konfliktus miatt a felerősödő nacionalizmus nincs jó hatással a nemzetiségek együttélésére, emlékműveket, szobrokat rongálnak meg, továbbá a nyelvtörvény is gondokat okoz. Benza György ugyanakkor reményének adott hangot arra vonatkozóan, hogy a helyzet normalizálódni fog a tavaszi ukrajnai választások után.