Ukrajna fizessen kártérítést Oroszországnak a Krím félsziget „lepusztításáért”

Ukrajnának kártérítést kellene fizetnie a Krímnek azért a veszteségért, amelyet a félsziget Oroszországhoz csatolása előtti 25 évben „pusztító politikájával” okozott – vetette fel Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke pénteken.

Az orosz politikus erről a krími Szimferopolban beszélt helyi és orosz képviselők együttes ülésén, amelyet a félsziget Oroszországhoz csatolásának ötödik évfordulója alkalmából tartottak. „Ukrajna nagyon-nagyon rosszul bánt a Krímmel: megsértette az állampolgárok alapvető jogait, nyelvhasználati jogát, az anyanyelvi oktatáshoz való jogukat, lerombolta a Krím és Szevasztopol városának gazdaságát” – állította a házelnök. Hozzátette, hogy nemcsak Kijev, hanem az Európai Unió is kártérítéssel tartozik, hiszen támogatja Ukrajnát. „Parlamenti és európai intézményeinken keresztül kötelezzük Ukrajnát, hogy kompenzálja azt, amit a Krím elveszített az említett 25 évben” – hangoztatta.

A házelnök szavaira Volodimir Arjev, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált ukrán küldöttség vezetője reagált. Gúnyos hangvételű Facebook-bejegyzésében azt javasolta Vologyinnak, hogy ne álljon meg ennyinél: kérjen Oroszország kártérítést a vörös hadseregnek a holodomor (az 1932-1933-as nagy éhínség) idején keletkezett veszteségeiért is. Nemzetközi bíróságon nyújthatna be Oroszország keresetet, amelyben követelhetné Ukrajnától az ukrán foglyok Szibériába szállításának költségének megtérítését, sőt, a sztálini lágerek őrzésének díját is felszámolhatná – fűzte hozzá ironikusan az ukrán politikus.

2014 februárjában, a kijevi Majdan-tüntetések nyomán leváltott Viktor Janukovics Oroszországba menekülését követően Moszkva rögtön fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol márciusban erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendezett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget annektálását az ENSZ tagországainak zöme – beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait – nem ismeri el legitimnek.