Ki kell fizetnie a magyar zászlók miatt kirótt bírságot Kézdivásárhely polgármesterének

Ki kell fizetnie Bokor Tibornak, Kézdivásárhely polgármesterének azt az 5000 lejes (350 ezer forint) bírságot, amelyet Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki rá a tavaly március 15-ére kitűzött magyar zászlók miatt.

A Kovászna Megyei Törvényszék kedden jogerős ítéletben utasította el a 2018. március 14-i bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítésére benyújtott polgármesteri keresetet. A második, március 15-én kiállított bírság elleni perben még elsőfokú ítélet sem született.

A kormány Kovászna és Hargita megyei képviselői tavaly először bírságolták meg Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestereit a március 15-én közterekre kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért, szalagokért.

Az 1994/75-ös törvényre hivatkoztak, amelynek értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”.

A prefektusok a kiszabható legnagyobb, 5000 lejes (350 ezer forintos) bírságot rótták ki a magyar elöljárókra, és némelyiküket két, egymás utáni napon is megbírságolták az állítólagos szimbólumhasználati vétség miatt. A bírságolási jegyzőkönyvek érvénytelenítésére indított pert Székelyudvarhely jogerősen, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte. A polgármesterek arra hivatkoztak, hogy a kitűzött jelképek nem azonosak Magyarország hivatalos zászlajával, és idézték a román jelképtörvény végrehajtási utasításait, amelyek szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is”.

Hargita megye prefektusa később hasonló bírságot rótt ki Székelyudvarhely polgármesterére a 2018. október 23-án és 2019. március 15-én kitűzött nemzeti jelképek miatt, Kovászna megye prefektusa pedig Sepsiszentgyörgy polgármesterét bírságolta meg idén is a március 15-én kitűzött jelképek miatt.

Egyebek között e hatósági fellépés késztette az RMDSZ-t arra, hogy februári kongresszusán határozatban nyilvánítsa ki: a magyar és a székely zászlót, valamint a magyar és a székely himnuszt nemzeti szimbólumnak tekinti.