Az iráni-amerikai konfliktus rövid háttere

Több mint fél évszázada éleződött ki a feszültség Teherán és Washington között. Az ellentét főbb állomásait szedte sorba a BBC, melyet az EuroNews szemlézett.

1953: Moszadek megdöntése
Az amerikai és brit titkosszolgálatok megdöntik a demokratikusan megválasztott kormányfő, Mohammed Moszadek hatalmát, miután kiderül, hogy az iráni olajipar államosítására készül.

1979: iráni forradalom
A hónapokig tartó tüntetéseken világi és vallási erők is Mohammad Reza Pahlavi távozását követelik. A sah elűzése után két héttel visszatér az addig száműzetésben élő Khomeini (modern átírásban Ruholláh Homeini) ajatollah. Népszavazást írnak ki, amelynek eredményeként április elsején kikiáltják az Iráni Iszlám Köztársaságot.

1979-81: teheráni túszdráma
1979. novemberében a tüntetők betörnek az Egyesült Államok teheráni nagykövetségére, és túszul ejtik az ott dolgozó amerikaiakat. Az utolsó foglyok 444 nap után, 1981. januárjában szabadulnak. Néhány nagykövetségi dolgozót egy filmstábnak álcázva menekítenek ki az országból, erről az akcióról szól az Oscar-díjas Argo című film is.

1985-86: Irán-kontra botrány
A Reagan adminisztráció egyik legnagyobb politikai válságához vezet, amikor a libanoni Hezbollah által túszul ejtett amerikaiak kiszabadításához iráni segítséget kér Washington. Állítólag ezért cserébe titokban fegyvereket szállítottak Iránnak. Az ügyletből származó haszon a nicaraguai lázadókhoz kerül.

1988: egy iráni repülőgép lelövése
290 ember veszti életét, amikor egy amerikai hadihajó lelövi a Perzsa-öböl felett az Iran Air egyik járatát július 3-án. Az indoklás szerint a katonák harci gépnek nézték az Airbus A300-ast. Az áldozatok többsége Mekkába tartó iráni zarándok.

2002: „az ördög tengelye”
Irak, Észak-Korea és Irán hármasát az „ördög tengelyének” nevezi évértékelő beszédében George Bush amerikai elnök. Szavai közfelháborodáshoz vezetnek Iránban.

2002-2013: nukleáris félelmek
Egy iráni ellenzéki csoport felfedi, hogy az országban urán dúsítására alkalmas nukleáris üzemeket építenek. Ezután az Egyesült Államok azzal vádolja Teheránt, hogy titokban atomfegyver előállítására törekszik. Ezt az iráni vezetés cáfolja, és egy évtizedes huzavona kezdődik nemzetközi ellenőrökkel, ENSZ, EU és amerikai szankciókkal. Az iráni fizetőeszköz, a riál két év alatt elveszti értékének kétharmadát.

2013-2016: az atomszerződés évei
2013. augusztusában új elnök kerül Irán élére. A mérsékeltnek mondott Hasszán Roháni közelebbi kapcsolatot épít ki Washingtonnal, 30 év után először beszél egymással az iráni és az amerikai elnök. Az enyhülés bizonyítékaként Barack Obama elnök vezetésével később hosszú távú egyezséget köt Iránnal annak atomprogramjáról az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Oroszország és Németország. Az atomalku része, hogy Irán korlátozza egyes nukleáris fejlesztéseit, cserébe mérséklik az országot megbénító gazdasági szankciókat.

2019: feszültség a Perzsa-öbölben
2018. májusában Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondja az Iránnal kötött atomalkut, majd ismét szankciókat vezet be a perzsa álammal és annak kereskedelmi partnereivel szemben. A viszony ismét feszültebbé válik, amerikai repülőgéphordozó hadihajókat küldenek a Perzsa-öbölbe. 2019. májusában és júniusában hat olajszállító tartályhajót ér találat az Ománi-öbölben, ezzel Washington Iránt vádolja. 2019. június 20-án az iráni erők lelőnek egy amerikai katonai drónt a Hormuzi-szorosban, amelyről azt állították, hogy megsértette Irán légterét, míg a másik fél szerint egyértelműen nemzetközi vizek fölött repült.