Az asszimiláció melegágyaként működő jelenségről a delhir.info számol be.
A Szerbiában 2018-ban házasságot kötött 36.321 párból 2018-ban összesen 669 szerb-magyar, illetve 177 szerb-montenegrói, 152 szerb-macedón,131 szerb-vlach, 112 szerb-cigány, 64 szerb-albán, 59 szerb-bosnyák pár lépett frigyre, derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) demográfiai felméréséből.
Egy tanulmányban Badis László a 2002–2010-es népesedési adatokat figyelembe véve a következőket írja:
“Amennyiben magyar férfi köt vegyesházasságot, a gyermeke hozzávetőlegesen 50%-ban az apja nemzeti identitását örökli. Abban az esetben, ha egy magyar nő köt vegyesházasságot, a születendő gyermek mindössze 30%-ban identifikálja magát anyja nemzeti hovatartozása után. Látható tehát, hogy az asszimiláció felgyorsul a vegyesházasságokban, főleg a következő generáció nemzeti identitásválasztásában.”
– írja Badis.
A legutóbbi népszámlálás szerint a nagyjából hétmillió lelket számláló Szerbia lakosságának 3,5%-a magyar nemzetiségű, akik a kétmilliós Vajdaság tartomány (a történelmi magyar Bácska, és Bánság egy része) lakosságának 13%-át teszik ki a maguk 250 000 főnyi lélekszámával. Becslések szerint azonban a valós számuk már alig éri el a kétszázezret, aminek elsősorban az elvándorlás, a tragikus demográfiai mutatók, és nem utolsó sorban a vegyes házasságok okozta asszimiláció az oka.
