Szeptember végére elkészülhet az új javaslat az EU menekültügyi reformjára

Szeptember végére elkészül az Európai Bizottság új javaslata az Európai Unió menekültügyi rendszerének reformjáról.

Ezt az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét ellátó Németország belügyminisztere jelentette be pénteken Berlinben.

Horst Seehofer elmondta, hogy az Európai Bizottság szeptember 30-án mutatja be javaslatát a menekültügy körüli kérdések „közös megoldására”. A német soros elnökség addig is tovább dolgozik a legsürgetőbb problémákon, amelyekkel nemcsak Görögország, hanem Málta, Ciprus, Olaszország és Spanyolország is küzd.

A görögországi Leszbosz szigetén a Moria nevű tábor leégése miatt hajléktalanná vált menedékkérők ügyéről elmondta, hogy első válságkezelő lépésként kilenc EU-tagország – köztük Szlovénia és Horvátország -, valamint Svájc összefogásával áttelepítik a szigeten rekedt, felnőtt kísérő nélküli, kiskorú menedékkérőket. A 400 fős csoport legnagyobb részét – egyaránt 100-150 kiskorút – Németország és Franciaország fogadja be – mondta a német miniszter, hozzátéve, hogy más tagállamokkal is tárgyalnak még a részvételről.

Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős – egyébként görög – alelnöke – aki görögországi tárgyalásainak szünetében, videoközvetítés révén kapcsolódott be a tájékoztatóba – a brüsszeli testület formálódó reformjavaslatáról kiemelte: a moriai tűzvész is arra figyelmeztet, hogy meg kell változtatni az EU menekültpolitikáját.
A bizottság a „tartós és hatékony szolidaritás” rendszerének kiépítésére tesz javaslatot. Az EU-ba menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkező emberek elhelyezésével, védelmével járó feladatok terhét nem lehet csak a külső határok mentén fekvő országokra és a legnagyobb tagállamokra, köztük Németországra helyezni. Közös megoldásra, „valódi szolidaritásra van szükség migrációs politikánkban” – mondta az uniós biztos.

A javaslat további alapeleme a fejlődő országok támogatása, hogy mindenki helyben, a hazájában boldogulhasson kivándorlás helyett. Ugyancsak alapelem az EU külső határának védelme az eddiginél jóval erősebb és nagyobb létszámú EU-s határ- és partvédelmi szervezet révén – mondta Szkínász.

Arról is szólt, hogy felkereste a moriai tábort, amely szavai szerint teljes egészében megsemmisült. Kiemelte, hogy az EU külső határát jelentő görög-török tengeri határ térségében fekvő legnagyobb befogadóközpont története nemcsak az erőfeszítések fokozására intő tragédia miatt fontos, hanem azt is mutatja, hogy lehetséges az előrehaladás. Nemrég ugyanis még több mint 25 ezren éltek a táborban, és ezt a létszámot összehangolt nemzeti és EU-s lépésekkel sikerült nagyjából megfelezni – fejtette ki az uniós biztos.

A 2800 személyesre tervezett Moria táborban legutóbb mintegy 12 600 ember lakott. Segélyszervezetek rendszeresen bírálták az életkörülményeket és a zsúfoltságot. A napokban karantén alá helyezték, mert elkezdett terjedni az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2). Kedden 35 igazolt fertőzöttet tartottak nyilván. A tábor a szerdára virradóra kitört tűzben lakhatatlanná vált.

Moria egyike volt annak az öt központnak, amelyet az európai hatóságok létesítettek az égei-tengeri görög szigeteken a 2015-ös nagy migrációs válság idején, hogy csökkentsék a szomszédos Törökországból érkezők számát. Görögország szárazföldi részére csak a legkiszolgáltatottabb személyeket szállítják át, a menedékkérők többsége a szigeteken marad hónapokig vagy akár évekig is.