Hiába a vádak, nem szeparatisták a kárpátaljai magyarok

Nem áll fenn a szeparatizmus veszélye Kárpátalján, a kettős állampolgárság intézményét a többségi ukrán nemzethez tartozók kevésbé, a nemzetiségiek jobban támogatják, emellett magas a régióban a tolerancia a más nemzetiségűek iránt – derült ki egy felmérésből, amelyet az Ilka Kucseriva Alapítvány a Politikai Szociológiai Központtal közösen végzett, és amelynek eredményét az alapítvány egyik elemzője, Andrij Szuharina ismertette egy kerekasztal-beszélgetésen az UNIAN csütörtöki beszámolója szerint.

A felmérést még augusztus 24. és szeptember 6. között végezték ezer fő részvételével, ezeket két egyenlő, ötszáz tagú csoportra osztották. Az elsőbe véletlenszerűen választottak ukrán állampolgárokat Kárpátalja megye hat városából és 15 kisebb településéről, a másik csoportba viszont reprezentatív alapon nemzeti kisebbséghez tartozókat kérdeztek, mégpedig 300 magyart, továbbá kétszáz román, szlovák, illetve roma nemzetiségűt.

Az első csoportban 53 százalék válaszolta azt, hogy ellenzi a kettős állampolgárság bevezetését, 34 százalék pedig támogatja. Ezzel szemben a nemzetiségiek körében 52 százalék mondta azt, hogy teljesen vagy részben támogatja, és csak 12 százalék ellenzi. Szuharina hozzáfűzte: az összes megkérdezettnek a többsége, 54,4 százaléka a külföldön való munkavállalást nevezte meg, mint legfőbb motivációt a második útlevél megszerzésére, 40,8 százalékuk pedig az állandó tartózkodás lehetőségét egy másik országban. Ami csak a nemzetiségieket illeti, közülük tízből kilenc a külföldi munkavállalást jelölte meg erre a kérdésre válaszolva.

A szakértő kijelentette, hogy az első csoport szerint nem áll fenn a szeparatizmus veszélye Kárpátalján, mert a megkérdezetteknek mindössze 3 százaléka támogatná Ukrajna szövetségi állammá alakulását, és csupán 0,5 százalékuk „beszél egyenesen szeparatizmusról”. Hozzátette, hogy a szeparatizmus vagy a föderalizáció támogatottsága a nemzeti kisebbségek képviselői körében is elhanyagolható.

Kiemelte, hogy Kárpátalján a válaszadók hovatartozásuk meghatározásában elsősorban a régió (nem pedig az ország) lakóiként definiálták magukat. „Önmagában ez nem jelenti a szeparatizmus veszélyét, de folyamatosan szem előtt kell ezt tartani, ha nem akarjunk, hogy egyszer szembe kelljen néznünk ezzel, mint problémával” – jegyezte meg. Hozzáfűzte még, hogy a decentralizációnak, azaz a helyi önkormányzatok függetlenségégének a növelése egyre növekvő támogatottságot élvez a megyében.

Az elemző szavai szerint a felmérés azt is kimutatta, hogy Kárpátalja egész lakossága körében magas a tolerancia a különféle nemzetiségek képviselőivel szemben. „Negatív érzelmeket leginkább csak az oroszokkal – ami a háborúval magyarázható – és a romákkal szemben éreznek. Az ellenszenv mértéke azonban még ezen etnikai csoportokkal szemben sem haladja meg a 13 százalékot. A nemzetiségiek körében a helyzet kicsit rosszabb: viszonylag magas az elutasítás aránya a romák (24 százalék) és az arabok (19 százalék) vonatkozásában, továbbá az oroszok és az amerikaiak megítélésében (11, illetve 8 százalék)” – idézte az elemzőt az UNIAN hírügynökség.