STRASBOURG | A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön egy közel 10 évvel ezelőtt sugárzott magyar nyelvű riport ügyében hozott döntést. Formai okokra hivatkozva elutasították a keresetet, így a magyarokat negatívan érintő szlovák nyelvtörvény továbbra sem változik.
A szlovák Frekvenciatanács (RVR) 2013-ban 165 eurós pénzbírságra ítélte a párkányi városi televíziót működtető céget, amiért 2012. július 6-án egy tragikus autóbalesetről készült riport során két szemtanú nyilatkozata csak magyarul hangzott el, szlovák feliratozás nélkül. A államnyelv használatát szabályozó törvény értelmében minden regionális televízió – a magántársaságokat beleértve – csak szlovák műsort sugározhat. A magyar nyelv használata esetén kötelező az adás feliratozása vagy pedig meg kell ismételni szlovákul is.
Diszkrimináló törvény
A párkányi cég vezetője nem értett egyet a médiatanács által kirótt bírsággal, de legfőképp a nyelvtörvény korlátozó feltételei ellen próbált fellépni, így a Legfelsőbb Bíróság elé vitte az ügyet. A fellebbezés során arra hivatkozott, hogy a döntés sérti a szólásszabadsághoz való jogát és egyben diszkrimináló is vele szemben – nemzetiségi és nyelvi szempontból egyaránt. Mindez ellentétben áll Szlovákia alkotmányával és az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogokkal. A bíróság 2014 májusában azonban megerősítette a tanács büntetését és elutasította a párkányi vállalkozó érveit. A panaszos jogi indoklása szerint az ítélet nem reagált a szólásszabadság korlátozására és a diszkriminációt is figyelmen kívül hagyta, s ezáltal a tisztességes eljáráshoz való joga is sérült.
Pereszlényi Gyula, az érintett vállalat tulajdonosa végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért, többek között azt sérelmezte, hogy az államnyelv használatát szabályozó törvény korlátozza a szabad közvetítést, tehát a szólásszabadsághoz való jogát. A kisebbségi sajtó szempontjából korántsem elhanyagolható kérdésről van szó, és erre Pereszlényi a beadványában igyekszik felhívni a hazai és külföldi intézmények figyelmét. Ha egy adott területen többségében magyarok élnek, a regionális televízió ettől függetlenül szabadon közvetíthet szlovák nyelvű műsort anélkül, hogy magyar feliratot kellene készítenie hozzá. Ez a magyar nyelvű műsorok esetében azonban már nem működik, ami a gyakorlatban számos problémát von maga után. A fordítási kötelezettség ellehetetleníti például az élő közvetítést vagy a sportműsorok adását. „Bíztam benne, hogy ennyi idő után változás áll be a felvidéki, magyar nyelven sugárzó televíziók hátrányos helyzetében. Sajnos ez nem változott” – reagált az ítéletre Pereszlényi Csaba, a párkányi televíziót üzemeltető cég ügyvezetője. Hangsúlyozta, a jelenlegi jogszabály ellehetetleníti a saját anyanyelvű élő műsorok sugárzását. „A törvény kötelez arra, hogy szlovák nyelvre fordítsuk a műsort, vagy pedig szinkrontolmácsolást biztosítsunk. Gyakorlatilag ellehetetleníti az élő adásokat a magyar nyelven sugárzó televíziók számára, és ezáltal nemcsak hátrányos helyzetbe hozza őket a többi televízióval szemben, hanem még többletköltséget is ró rájuk, mivel a fordítás és feliratozás pluszköltéséggel jár” – nyilatkozta lapunknak Pereszlényi. A tévé két évvel ezelőtt felfüggesztette a sugárzást, amiben egyéb anyagi szempontok mellett a hátrányos törvény is közrejátszott.
Kiábrándító indoklás
Fiala-Butora János, a felperes jogi képviselője szerint alibista döntés született csütörtökön Strasbourgban. Úgy véli, egy mondvacsinált eljárási szabályra hivatkoztak, és az alapján úgy döntöttek, hogy nem tudják eldönteni az ügyet. Fiala lapunknak elmondta, a hazai törvény egyértelmű, tehát a büntetések kötelezők, nem tudnak eltekinteni tőlük a bíróságok. Az Alkotmánybíróság 2015 áprilisában adta ki az állásfoglalását, de mivel a panasz a törvény ellen irányult, ezért az európai intézmény szerint az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatta volna az esetet. A csütörtökön délelőtt nyilvánosságra hozott döntés utolsó bekezdésében az áll, a Legfelsőbb Bíróság döntését követően 6 hónapon belül nem került az emberjogi bíróság elé az ügy, ezért a keresetet elutasítják. Strasbourgtól csak akkor lehet döntést várni, ha előbb a nemzeti jogrend összes fokozatát végigzongorázzuk, tehát ezért is meglepő, hogy épp ezen csúszott el a szlovákiai magyar tévé ügye. „Azt látom a döntésben, hogy nem akartak állást foglalni ebben a kérdésben” – nyilatkozta lapunknak Fiala, hozzátéve, hogy 6 éve vártak a döntésre, ami azért is szokatlan, mert ha formai okok miatt utasítják vissza a beadványt, akkor az általában egy éven belül megtörténik.
„A probléma továbbra is fennáll, nem változott azóta a szabályozás” – hangsúlyozta. A szakértő szerint az Alkotmánybíróság kezd kibújni azon kötelezettsége alól, hogy az alapjogokat érvényesítse Szlovákiában, s ennek láthatjuk példáját most is. „Sajnos a strasbourgi bíróság most elfogadta ezt az alibizmust” – folytatta.
Rámutatott, a kisebbségi jogok védelme terén hiányzik az előrelépés, és ennek következtében többen kiábrándulnak az intézményekből. „A probléma az, hogy a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetek 30 éve nem bírnak áttörést elérni a kisebbségi jogok terén. Igazából itt is csak arról folyik a vita, mennyire korlátozzuk a magyar nyelvű műsorszórást. Az fel sem merül, hogy esetleg az állam támogathatná is valamilyen módon. Ebben nem sikerült a kisebbségvédelmi szervezeteknek szemléletváltást elérniük. Sokan emiatt csalódtak a nyugati intézményrendszerekben, és most a strasbourgi bíróság is beállt ebbe a sorba. Hat évig ült egy ügyön, és utána úgy döntött, hogy nem dönt érdemben” – zárta Fiala. A jogvédő kijelentette, a magyarokat sújtó nyelvtörvény ellen folytatott küzdelmet nem adják fel, egy hasonló üggyel ismét készülnek Strasbourgba, és ezúttal már nem bújhat ki az érdemi döntés alól az emberjogi bíróság.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
