Segélyhívások érkeznek a németországi árvízben összeomlott házak alól

Németországban már több mint 80 halálos áldozata van az esőzések miatti árvizeknek. A száz éve nem látott ítéletidő az ország nyugati részén túl Belgiumban és Hollandiában is pusztít. Belgiumban már tíz felett a halottak száma, az ottani áradás miatt egy magyar állampolgárt is ki kellett menteni. A 20 éves férfit már biztonságos helyre szállították – közölte a Telexszel a belgiumi magyar konzul, Varsányi Balázs.

Észak-Rajna–Vesztfália tartományban legkevesebb ötvenen, Rajna-vidék–Pfalzban legalább harmincan vesztették életüket.

Nincs már 1300 eltűnt

A természeti katasztrófát leginkább megszenvedő járásban, Ahrweilerben 50-60 embert keresnek.

A járási közigazgatási hivatal csütörtök este még azt közölte, hogy 1300 embert tartanak nyilván eltűntként. Ezt pénteken azzal magyarázták, hogy a mobilszolgáltatás akadozása miatt sok embert nem lehet elérni telefonon.

Számos településen éjszaka is tartott a mentés, a tűzoltóság, a katasztrófavédelmi szervezet (THW) és a hadsereg (Bundeswehr) egységei több ezer embert helyeztek biztonságba veszélyessé vált otthonukból – írta az MTI.

Péntek reggel a Köln melletti Erfstadt Blessem nevű negyedében alakult ki a legdrámaibb helyzet.

A helyi hatóságok közlése szerint az alámosások miatt megrogyott vagy összeomlott számos lakóépület, amelyekből segélyhívásokat regisztrálnak.

Sok lakó a figyelmeztetések ellenére visszatért otthonába, vagy nem is hagyta el. Mentésüket nehezíti, hogy a környéken gázszivárgás van, amelyet egyelőre nem tudtak megszüntetni.

A hét elején kezdődött esőzések miatt megáradt patakok és folyók egy viszonylag szűk területen, Wuppertalban és környékén és a Köln–Bonn–Koblenz alkotta vonaltól a belga, luxemburgi és holland határig húzódó, nagyjából harminc kilométeres sávban pusztítottak a legnagyobb erővel.

A dombvidék völgyeiben sok patak és kisebb folyó kanyarog, rendszerint csendesen, árvizet ritkán okozva. Ezért a nagyobb németországi folyókkal, például a Dunával ellentétben nemigen vannak védművek, gátak vagy bármikor bevethető mobilgátak.

Ugyancsak fontos tényező, hogy a domborzati viszonyok miatt a települések általában éppen a folyóvizek mentén, a völgyek alján terülnek el, ahol felgyülemlett a rendkívüli mennyiségű csapadék, amely egy laposabb vidéken egyenletesebben oszlott volna el, kisebb kárt okozva.

Ugyanakkor a katasztrófa fő oka a legtöbb szakértő szerint mégis inkább az éghajlatváltozás, amely előidézte a napokig folyamatosan tartó heves esőzést.