Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt

Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetők meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtőzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.

Az új elemzés szerint azok a fényes foltok, amiket a bolygó körül keringő Mars Express űrszonda radarja érzékelt az égitest felszíne alatt, valójában fagyott agyagrétegek – elsősorban hidratált alumínium-szilikátok vagy szmektit ásványok – lehetnek.

Az összes eddig megjelent publikáció tavakkal kapcsolatos érvelése tele volt lyukakkal. A miénk az első, ami szerint egy másik anyag magyarázhatja a megfigyeléseket”
– írta a kiadott közleményben Isaac Smith bolygókutató, a kanadai York Egyetem és Bolygótudományi Intézet munkatársa.
Tanulmányunk az első hihetőbb, valószínűbb alternatív hipotézis, ami értelmezheti a MARSIS méréseit.”A közelmúltban a Mars Express MARSIS nevű műszere furcsa adatokat gyűjtött a bolygóról; a Mars déli pólusának jégsapkái alatt ugyanis valami erőteljesen visszaverte a radarjeleket. Ez az eszköz működtetéséért felelős kutatócsoport szerint csak egyet jelenthetett: egy felszín alatti tó jelenlétét.

A későbbi vizsgálatok feltárták, hogy nem a déli pólus az egyedüli furcsán viselkedő terület, a MARSIS a bolygó további három régiójában észlelt még fénylő foltokat.

A felfedezés nagy visszhangot keltett, ugyanis ha folyékony víz van a felszín alatt, akkor ott szélsőséges környezeti körülményekhez adaptálódott kemoszintetikus (azaz fény helyett különböző kémiai reakciókból energiát merítő) organizmusok is élhetnek.

Más kutatók azonban jóval szkeptikusabban fogadták az eredményeket. Véleményük szerint a Mars túlságosan hideg ahhoz, hogy nagy mennyiségű folyékony víztartalékai legyenek, még akkor is, ha a sós víz olvadáspontja alacsonyabb, mint az édesvízé.

Smith és kutatócsoportja az elméleti modelleket összevetették a laboratóriumi mérésekkel és az űrszonda megfigyeléseivel. Ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy fagyott agyag, szmektit okozhatja a visszaverődéseket.

Rengeteg bizonyíték van arra is, hogy több mint 100 millió évvel ezelőtt a Mars déli pólusánál folyékony vizet tartalmazó kiterjedt tórendszer létezhetett. Smith úgy véli, a szmektit ekkor keletkezhetett, majd később a déli-sark jégsapkái alá temetődött. Az agyagrétegből eltűnő jeget a felszíni jégsapkák és a mélyebben fekvő fagyott rétegek folyamatosan pótolják, így az a mai napig fennmaradhat.

A laboratóriumi tesztek is igazolhatják az új elméletet

A kutatócsoport a hipotézisét a következő módon tesztelte: a Marson is fellelhető kalcium-montmorillonit agyagásvány mintákat hűtöttek -43 Celsius-fokra, majd megvizsgálták a fagyasztott agyag dielektromos permittivitását – vagyis azt a tulajdonságot, amit a földradarok érzékelnek.

A kapott eredmények összhangban voltak a MARSIS radar által gyűjtött adatokkal. A szakértők több más eltérő forgatókönyvet is megvizsgáltak, és mindig ugyanoda lyukadtak ki: a radarjelek csakis szmektitektől származhatnak.