Befolyásolja az állampolgárság a magyar nyugdíjjogosultságot?

Az Ukrajnában, főleg Kárpátalján élő magyarok körében érthető okokból népszerű a munka Magyarországon, különösen az utóbbi körülbelül egy évtizedben, amióta sokkal könnyebben magyar állampolgárra válhat valaki. Azonban a nyugdíj szempontjából fontos eljárási rendet, szabályokat sokan egyáltalán nem ismerik, főleg a fiatalabb korosztály nem érdeklődik ezek iránt az információk iránt. Az alábbi cikkben igyekszünk választ adni néhány gyakran feltett kérdésre a témában és arról is szót ejtünk, hogy hogyan lehet a későbbi magyarországi nyugdíj összegét megemelni.

Lehet állampolgárság nélkül is magyar nyugdíjat kapni?

A magyar nyugdíj megkapása szempontjából fontos lehet az állampolgárság. Különbség van az európai uniós és a harmadik országbeli (tehát nem magyar és EU-s, hanem például ukrán) állampolgárság esetén. A különbség azonban csak akkor kerül elő, ha valaki kevesebb mint 15 évet dolgozott. Ez (15 év szolgálati idő) ugyanis a minimális idő a résznyugdíjhoz. Így, ha ukrán vagy más harmadik országbeli állampolgársággal dolgozunk, akkor ezt az időt el kell érni a magyar nyugdíjjogosultság eléréséhez. Jobban mondva ez lenne a helyzet, ha nem létezne utolsó volt szovjet tagállamként egy működő egyezmény Magyarország és Ukrajna között, amelyet még 1963ban kötöttek. Erről az egyezményről, amely nagyon megosztó és már évek óta több politikai párt programjában is előkerült különböző felhangokkal, az Államkincstár honlapján olvashatunk többet.

Ha valaki ledolgozza a 15 év szolgálati idővel járó munkát Magyarországon, akkor állampolgárságtól függetlenül jogosult öregségi résznyugdíjra és 20 év szolgálati idő után teljes öregségi nyugdíjra.

Azonban, ha EU-s állampolgár akár csak egy évet is ledolgozik, ez is része lesz a későbbi nyugdíjának (pl. 25 év munkaviszony Németországban és 3 év Magyarországon, akkor ez utóbbi is valamivel meg fogja növelni a nyugdíjat, amelyet abban az országban folyósítanak majd, ahol ő él, legyen szó Spanyolországról, Lettországról vagy Ciprusról).

Milyen nyugdíjakra lehet számítani ma Magyarországon?

A jelenlegi magyar átlagos nyugdíj körülbelül 142.000 Ft, ez a cikk megírásakor 12.014 ukrán hrivnya. A medián nyugdíj ennél valamivel alacsonyabb, 127.000 Ft körüli összeg, tehát aki ennél magasabb nyugdíjat kap havonta, az többet kap, mint a nyugdíjasok fele. Ez 10.745 hrivnyának felel meg.

Ezzel szemben jelenleg az ukrajnai átlagos nyugdíj 3420 hrivnya, amely jelenleg valamivel kevesebb mint 40.500 Ft. Természetesen az is logikus, hogy mivel a magyarországi fizetések magasabbak, ezért a magyarországi nyugdíj is.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon lenne a legjobb a helyzet pénzügyi szempontból Európában. Többek között ezért is történik meg sokszor, hogy valaki határon túli magyarként először Magyarországon, majd később valahol nyugaton próbál szerencsét.

Bárhol is dolgozzunk, akár rövid ideig is, mindenképp érdemes utánanézni annak, hogy mik a nyugdíjra vonatkozó előírások. Például Németországban harmadik országbeli állampolgárként legalább 5 évet kell dolgoznunk, de magyar (és más európai uniós) állampolgároknak nincs ilyen kitétel.

Milyen módszerekkel lehet megnövelni az állami nyugdíjat?

Bármelyik ország nyugdíjrendszeréről legyen is szó, az állami nyugdíjat közvetlenül megnövelni nem szokott sok alternatív megoldás szóba jönni. Magyarországon csak a józan paraszti ésszel megfogható lehetőség léteznek: ezek a hosszabb szolgálati idő (több évnyi munka) és a magasabb járulékfizetés (amely a fizetésemelés következménye).

Azonban rengeteg más lehetőség is van arra, hogy pénzügyi szempontból stabil(abb)an álljunk meg a nyugdíjas éveink során.

El kell hinni, hogy nem lesz nyugdíjunk 20 év múlva?

Magyarország népessége fogy, az 1980-as évek elejéhez képest közel 1 millióan kevesebben laknak az országban, és ezzel a népességfogyással együtt jár a pesszimista világkép, miszerint a nyugdíjrendszer akár meg is szűnhet.

Erre a szakértők szerint nagyon kevés az esély. Képzeljük el, hogy a jelenlegi, demokratikus rendszerben, amikor a döntéshozók egyik fontos gondolata és érve a szavazatok megszerzése és megtartása, még arra is ritkán kerül sor, hogy bárkinek csökkentenék a fizetését. Nemhogy arra, hogy megszüntessenek egy olyan jövedelmet, amiből jelenleg az ország egy rendkívül jelentős rétege él.

Azonban az valószínű, hogy a jelenlegi, közel sem tökéletes helyzet romlani fog. Azokban az országokban, ahol az állam feladata az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer fenntartása, az utóbbi időben globálisan is nagy kihívások elé állt a legtöbb vezető. Hiszen a fejlett, nyugati társadalmakban egyre kevesebben vállalnak gyereket – és akik vállalnak, is jóval kevesebbet, mint előtte, így az elöregedő társadalmak mellett sok helyen a népességfogyás is komoly probléma.

Apropó, népességfogyás: fontos tudni, hogy nemcsak Magyarországon, de a tágabb régiónkban (Közép- és Kelet-Európában) ez egy megkerülhetetlen gond. A világ 20 leggyorsabban fogyó országa közül 14 a régióban található: Észtországtól kezdve Lengyelországon, Ukrajnán és Magyarországon keresztül Bosznia-Hercegovináig.

Az ehhez vezető okok hasonlóak. Ezek:

– az elvándorlás,

– a bevándorlás hiánya (a régió nem elsődleges célpontja a menekülteknek és a bevándorlóknak és a helyiek általánosságban kevésbé befogadóak),

– az alacsonyabb gyerekvállalási kedv (ennek fő okai a viszonylag alacsony keresetek, a tradicionális családmodell kihívásai és a fejlettebb életvitel).

Ez azonban nemcsak a jövő zenéje, már az utóbbi években nyugdíjba vonulók is egyre kevesebb százalékát kapták meg az előző fizetéseiknek.

Mit lehet tenni azért, hogy a pénz kevésbé / ne legyen gond idős korunkra?

Fontos egyrészről a mentális felkészülés. Nem szabad azzal áltatni magunkat, amit sokan tesznek, hogy idős korban sokkal kevesebb lesz a kiadásuk. Ez nem így van. Míg egy rövidebb ideig ez igaz lehet, hosszabb távon a gyógyszerek, egészségügyi szolgáltatások (ma kevesen gondolják azt, hogy a lehető legjobb ellátást kapnák kizárólag az állami ellátás keretei között), nem is beszélve arról, hogy az ember nemcsak magáért él: a gyerekek, unokák támogatása akár jóval több kiadással járhat, mint a nyugdíj előtti években.

Másrészről pedig anyagilag is meg kell alapozni a nyugdíjas éveket. Hiszen ki akarna 80 éves koráig dolgozni – méghozzá úgy, hogy hó végén egyébként nem tudna nullára kijönni… A COVID19 világjárvány nagyon jól megmutatta, hogy nem látjuk és nem tudjuk megjósolni a jövőt, sem egyéni, sem globális szinten, és nagyon sokat számít, hogy valakinek van-e megtakarítása, amelyre támaszkodhat a nehéz időkben.

Ez különösen igaz az idősebb korra. Bármilyen megtakarítás vagy befektetés megfelelő lehet, de nem véletlen, hogy léteznek nyugdíj előtakarékosságok: ilyenek a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP).

Ha érdeklődünk ezen lehetőségek, a velük járó 20%-os adóvisszatérítés (SZJA, személyi jövedelemadó) és a számunkra személyre szabott legjobb lehetőségeken, érdemes lehet felvenni a kapcsolatot egy független nyugdíjbiztosítás szakértővel, aki el tudja mondani, hogy milyen lehetőségek léteznek.

A független szakértők előnye az az egyes cégek képviselőivel szemben az, hogy nem csupán egy pénzügyi cég termékeit ismerik és tudják ajánlani, hanem akár egy tucat különböző pénzintézet ajánlatait is jól ismerik a nyugdíjtémában.

Egy ilyen egy órás, egyébként ingyenes tanácsadás akár szó szerint milliókat jelenthet a nyugdíjba vonulásunk pillanatában.