Az EU Bírósága napi egymillió eurós büntetést rótt ki Lengyelországra

Az Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány, a bíróság rendelkezésével szembemenve nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését – tájékoztatott szerdán a luxemburgi székhelyű uniós testület. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban a lengyel alkotmánybíróság nemzeti alkotmány elsőbbségét megállapító döntéséről tartott vitán kifejtette, nem engedhető meg, hogy az uniós intézmények ráerőltessék döntéseiket másokra, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak.

Az Európai Unió Bírósága július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Elrendelte a kamara működésének felfüggesztését, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.

„Az elrendelt intézkedéseket végre kell hajtani az Európai Unió jogrendjét és az unió alapját képező értékeket, különösen a jogállamiságot érintő súlyos és helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében” –

mutatott rá határozatában a bíróság.

A testület sajtóközleménye szerint az uniós bíróság a júliusi végzésével elrendelt intézkedések hatékonyságát kívánja megerősíteni a kényszerítő bírság kiszabásával, annak érdekében, hogy

„Lengyelország ne késlekedjen meghozni a fegyelmi kamarák megszüntetésével kapcsolatos végső nemzeti bírósági döntést, így összhangba hozva rendelkezéseit az uniós joggal”.

Az egymillió eurós napi pénzbüntetést addig kell fizetnie a varsói vezetésnek, amíg nem tesz eleget az uniós testület döntésének.

A 2018-ban létrehozott fegyelmi kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat hivatott kezelni. Az EU azonban úgy véli, hogy a megrovást a bírák által meghozott ítéletek miatt is alkalmazhatják, ami veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Morawiecki: Brüsszel nem állhat a tagországok felett

Lengyelország az Európai Unió része és az is marad, a lengyel kormány és a parlamenti többség Európa-barát, nem engedhető meg azonban, hogy az uniós intézmények ráerőltessék döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Parlament október 19-i strasbourgi plenáris ülésén a lengyel alkotmánybíróság nemzeti alkotmány elsőbbségét megállapító döntéséről tartott vitán. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aggodalmát fejezte ki a lengyel igazságszolgáltatás helyzete miatt és az európai uniós jog elsőbbségét hangsúlyozta.

Morawiecki a vitában azt mondta:

a valakik nemzetek nélküli „szuperállamot” akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség. Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv. Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak.
Morawiecki azt hangoztatta, hogy a demokráciadeficit sosem öltött olyan mértéket, mint az elmúlt években. A döntések zárt ajtók mögött születnek, ami fenyegető a tagállamok számára – tette hozzá a lengyel kormányfő.

A lengyel alkotmánybíróság nemrégiben olyan döntést hozott, amelyben kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyekben az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, valamint azt, hogy az Európai Unióra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak.