Potápi emberségesebb bánásmódot szorgalmazna az ukrán-magyar határon

Ma zajlott le a Nemzeti Összetartozás Bizottság (NÖB) ülése Budapesten. Ahol a Bethlen Gábor Alap 2020-as éves beszámolójáról szavaztak, illetve a határon túli magyarságot érintő aktuális kérdésekről adott tájékoztatót Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár – olvashatjuk a Délhir-en.

A NÖB ülésének az első napirendi pontja a Parlamenti plenáris ülésről, a bizottsági szintre visszaszorított BGA beszámolója volt.

A képviselői kérdések között Bencsik János, a Polgári Válasz képviselője sokadszor is felvetette, hogy a külhoni magyar hallgatóknak szánt 2,800 forintos támogatás teljesen “értékelhetetlen” összeg, amelyet vagy megtízszerezni kellene vagy ebben a formában beszüntetni, hiszen egy 19 éve változatlan összegről van szó, amelyre érdeklődés sincs, hiszen 334-en igényelték Kárpát-medencei szinten.

Erre reagálva Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy ezt az összeget nemrégiben megemelték.

Így 2021-ben már nem 2,800 forint, hanem 22,400 forint igényelhető a határon túli magyar felsőoktatási intézményekben tanulók számára.

A támogatást a jövőben igyekeznek majd a bölcsődében tanulók számára is kiterjeszteni.

Kárpátaljával kapcsolatban a már évek óta visszatérő problémát, a tragikusnak nevezhető határ kérdést említette meg Bencsik János, aki kiemelte, hogy

az ukrán fél ellenállása nehezíti az új átkelők nyitását, de az már meglévő határátkelőhelyek magyar oldalon való várakozása is megkeseríti a kárpátaljai magyarság életét, oly módon, hogy az már nemzetpolitikai érdekké válhat, hogy ennek megoldására minél előbb sor kerüljön.

Az ukrán határon kialakuló hosszú sorok kapcsán pedig az emberi faktort emelte ki az államtitkár, aki szerint sokszor az empátia hiánya és a nemtörődömség az oka annak, hogy százával keserítik meg a határátlépésre jelentkezők életét az átkelőkön. Maga is azt szorgalmazza, hogy

-a fennálló törvényekkel összhangban- a leggyorsabb határátlépést kell lehetővé tenni és nem “gyomorideget tenni az emberekbe” ha a magyar határhoz érnek

– fogalmazott Potápi Árpád.

Erdélyről beszélve Bencsik János a permanens kormány válság kapcsán kiemelte, hogy megakadtak azok a gazdaságfejlesztési beruházások, amelyek az elmúlt 10 év talán legfontosabb nemzetpolitikai eredményeként voltak értelmezhetőek.

Az erdélyi kérdésre válaszolva replikájában megemlítette, hogy a a székely-magyar-csángó identitási kérdés nem osztja meg a magyarokat, ettől nem tart. A magyar állam pedig támogatni fogja azokat a szervezeteket és politikai pártokat, valamint egyházakat, akik azt propagálják, hogy a népszavazáson vagy a hétköznapokon is magukat magyarnak vallják Erdély magyar polgárai.

A meghallgatáson a délvidéki magyarság ügyei is kiemelt szerepet kaptak. Ugyanis először az egyre feszültebb koszovói helyzetre hívta fel a figyelmet Bencsik János. Kiemelve, hogy egyre több szerb állampolgárt, köztük számos magyart is behívnak sorkatonaságra, amely aggasztó sokak számára. A képviselő szerint az lehetne célszerű, ha elérnék, hogy ez a katonai behívó nemzetiségi alapon visszautasítható legyen.

Arra volt kíváncsi, hogy az államtitkár egyetért-e ezzel a véleményével, hiszen a délvidéki magyarok döntő többsége egész biztos nem szeretne részesévé válni egy újabb balkáni konfliktushelyzetnek.

További részletek a Délhír-en.