Uniós biztos: a migránsok hozzánk tartoznak, ennek elismeréshez ragaszkodnunk kell

Meg kell erősíteni a migrációval kapcsolatos pozitívabb narratívát. Hangsúlyozni kell, hogy nem kell félni a migrációtól, nem kell félni a migránsoktól – jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Brüsszelben szerdán. A brüsszeli biztos szerint minél jobban kezeljük az illegális migrációt, annál több lehetőség lesz az Európába vezető legális útvonalak létrehozására.

Ylva Johansson migránspárti szervezetek bevonásával tartott hatodik Európai Migrációs Fórumon elmondott beszédben hangsúlyozta: migránsok nélkül Európa nem tudott volna megbirkózni a világjárvánnyal, sok alapvető feladatot ellátó munkavállaló – köztük orvosok, nővérek, bolti eladók vagy takarítók – ugyanis migráns vagy bevándorló hátterű volt. A járvány utáni helyreállítás csak akkor történhet meg, ha a migránsok és migránsszervezetek is részt vesznek abban – mondta.

„A migránsok hozzánk tartoznak, ennek elismeréshez ragaszkodnunk kell”

– fogalmazott.

Kijelentette: meg kell erősíteni a migrációval kapcsolatos pozitívabb narratívát. Hangsúlyozni kell, hogy nem kell félni a migrációtól, nem kell félni a migránsoktól – mondta.

„Társadalmainknak szükségük van migránsokra, valamint az általuk hozott energiára és ambíciókra”

– fogalmazott.

Elmondta, az Európai Bizottság számos intézkedést mutatott be a migráció kezelésére vonatkozóan, valamint az embercsempészet és az illegális foglalkoztatás felszámolására. Egyik ilyen a tavaly előterjesztett új migrációs és menekültügyi paktum „erős és kiegyensúlyozott” javaslatcsomagja, amely – szavai szerint – megfelel a jövő kihívásainak. Illetve a májusban bemutatott, az unión kívüli országok magasan képzett állampolgárainak uniós alkalmazását lehetővé tevő, úgynevezett kék kártya-irányelv reformjáról szóló javaslat.

„Minél jobban kezeljük az illegális migrációt, annál több lehetőség lesz az Európába vezető legális útvonalak létrehozására”

– fogalmazott.

Az uniós biztos közölte: az uniónak szüksége van a civil szervezetekre az európai kék kártya-program sikeréhez, és arra kérte a munkaadókat, hogy támogassák az új munkatársakat. Biztosítsanak számukra vonzó munkakörülményeket, és adjanak meg nekik minden segítséget, hogy „boldoguljanak Európában, azok pedig segítsék Európát boldogulni”.

Johansson azt mondta, javítani kell Európa migrációkezelési képességét. Be kell fogadni azokat, akinek joguk van Európába jönni.
Azok számára pedig, akik nem részesülnek ebben a jogban, humánus bánásmód mellett méltó visszatérést kell biztosítani az uniós értékekkel és elvekkel összhangban.

Közölte: az uniós védelemhez való jog ismét középpontba került az Afganisztánban kialakult helyzet miatt. Tájékoztatása szerint egy, a témában rendezett magas szintű fórumon többéves támogatási rendszer létrehozására irányuló javaslatot terjesztett elő a veszélyeztetett afgánok számára. Ennek részleteit ismertetve azt közölte: rövid távon védelmet kell nyújtani számukra, például a kimenekítés, és a határokon való biztonságos átjutás biztosításával, közép távon pedig az áttelepítés, a humanitárius befogadás, a családegyesítés és egyéb intézkedések segíthetnek.

Elmondása szerint az uniós tagállamok pozitívan álltak a javaslathoz, többen konkrét áttelepítési és humanitárius befogadási ígéreteket fontolgatnak az afgánok számára.

Mások alternatív lehetőségek kialakításán dolgoznak: például Olaszország humanitárius folyosók létrehozásán, vagy Írország a kiterjedt családegyesítés megvalósításán.

Kiemelte: az áttelepítés nem csak a biztonságos utazásról, hanem az otthonteremtésről is szól. A befogadó közösségeknek ezért sokkal erősebb szerepet kell vállalniuk az újonnan érkezők befogadásában és integrációjában. Hangsúlyozta továbbá: mivel az integráció felé vezető legjobb utat a munkán kívül az oktatás jelenti, a migráns gyermekek oktatáshoz történő hozzáférése az integrációról és befogadásról szóló cselekvési terv egyik legfontosabb prioritása. Az iskoláinkat a gyermekek és a szülők integrációjának központjává kell tenni – tette hozzá az uniós biztos.