Kuleba: Oroszország végső csapást akar mérni a normandiai formátumra
Legutóbbi lépéseivel Moszkva végső csapást akar mérni a Donyec-medencei fegyveres konfliktus tárgyalásos megoldására hivatott, úgynevezett normandiai formátumra, amelyben Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vesz részt – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Az ukrán diplomácia vezetője arra reagált, hogy szerda este az orosz külügyminisztérium publikálta honlapján Szergej Lavrov orosz, Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszterek a „normandiai négyek” találkozóiról folytatott bizalmas levelezését. Ezt a lépést az orosz külügyi tárca azzal magyarázta, hogy állítólag folyamatosan „eltorzítják” a „normandiai négyek” külügyminiszteri találkozóinak megtartására, illetve azok tartalmára vonatkozó orosz álláspontot.
A levelezésben Lavrov – orosz források szerint – többször is rámutatott annak fontosságára, hogy a „normandiai négyek” találkozói ne üres protokollesemények legyenek, és ezek megrendezése előtt Ukrajna teljesítse a korábbi kötelezettségvállalásait, egyebek között kezdjen közvetlen tárgyalásokat a donyecki és a luhanszki szakadár „népköztársaságokkal”. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a levelezés, amely konkrét orosz javaslatokat is tartalmaz, azt bizonyítja, hogy a rendezési folyamatban éppen Moszkva játszott konstruktív szerepet, és most már lehetetlen lesz azt bizonygatni, hogy blokkolta a rendezési folyamatot.
Ezzel szemben az ukrán külügyminiszter kijelentette: Moszkvának ez a lépése nyilvánvalóan arra irányul, hogy „kivégezze” a normandiai formátumot, mivel nem érdekelt annak fejlesztésében, ezt viszont Kijev nem fogja hagyni. Hozzátette, hogy Oroszország a lépéssel saját hitelességét ásta alá.
„Egyet mondhatok: megállapodtunk német és francia kollégáinkkal, hogy nem adjuk meg Oroszországnak azt az örömet, hogy valaki más kezével rombolja le a normandiai formátumot. Azon fogunk dolgozni, hogy bevonjuk az Oroszoroszági Föderációt a tárgyalási folyamatba, a konfliktus megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítésekbe”
– hangoztatta Kuleba.
Hozzátette, hogy a bizalmas levelezés nyilvánosságra hozatala tovább nehezíti a munkát a normandiai formátumban, de ez folytatódni fog, mert Ukrajna „a békében, az igazságos megoldásokban és a biztonságban” érdekelt.
Kijev álláspontja változatlan abban a kérdésben, hogy nem folytat közvetlen tárgyalásokat a szakadár „népköztársaságok” képviselőivel, akiket Ukrajnában az önkényes elszakadási kísérletben és a fegyveres konfliktusban betöltött szerepükért hivatalosan terrorizmussal gyanúsítanak, másrészről az agresszornak minősített Oroszország által irányított „báboknak” tartják őket.
A közvetlen tárgyalások hiányának áthidalására jött létre a minszki összekötő csoport, amelyben Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselői vesznek részt, valamint a normandiai formátum – Ukrajna és Oroszország mellett – Németország és Franciaország bevonásával. Kijev emellett ragaszkodik ahhoz az álláspontjához is, hogy nem rendezhetők meg a minszki megállapodásban előírt helyi választások a Donyec-medencei megszállt területeken az előtt, hogy Oroszország kivonná katonáit és fegyvereit a térségből, s visszaadná az ellenőrzés lehetőségét az ukrán félnek az orosz-ukrán határ teljes hosszán.
2018 februárjában lépett életbe a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. Moszkva váltig cáfolja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.
