Megkezdődött az EU-keleti partnerségi csúcstalálkozó Brüsszelben, Ukrajna is részt vesz

Brüsszelben megkezdődött szerda délután az Európai Unió és az úgynevezett keleti partnerségéhez tartozó országok egynaposra tervezett csúcstalálkozója.

Az értekezleten az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint a keleti partnerek közül Azerbajdzsán, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna vezetői vesznek részt.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a mostani – immár hatodik – csúcstalálkozón nem vesz részt Fehéroroszország, Minszk ugyanis felfüggesztette részvételét a partnerségben.

A találkozón az előzetes közlések szerint várhatóan „megerősítik a stabilitás és az együttműködés elősegítése, a szükséges reformok bevezetése, a közös jövőbeli prioritások kijelölése, valamint az erőforrások mobilizálása melletti közös elkötelezettségüket a legfontosabb kihívások leküzdésére”. A csúcs erősíteni kívánja a kölcsönös bizalmat, és közös megoldást kíván keresni a globális kihívásokra. A tanácskozás célja továbbá, hogy megerősítse a részt vevő országok és az EU közötti politikai és gazdasági együttműködést. A közös munka a demokrácia és a jogállamiság megerősítésére, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is -, valamint a nemzetközi jog elveinek és normáinak teljes körű tiszteletben tartására összpontosít – közölték előzetesen.

Hangsúlyozták továbbá, hogy a keleti partnerségre vonatkozó uniós politika meghatározó elemei továbbra is a közös értékek és az alapvető elvek, és ezek képezik a jövőbeli menetrend minden más elemének alapját is. A partnerségi politika hosszú távú célkitűzései alapvetően a koronavírus-járvány utáni helyreállításra, az ellenálló képesség fokozására és a szükséges reformokra irányulnak. A célkitűzésekhez 2,3 milliárd eurós regionális gazdasági beruházási terv társul, amely a számítások szerint mintegy 17 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást fog mozgósítani.

Az uniós tanács közölte azt is, hogy az EU és a partnerországok közötti kereskedelem volumene meghaladja a 65 milliárd eurót, ami tíz év alatt 22 százalékos növekedést jelent. Az EU a keleti partnerség országaiban több mint 185 ezer kis- és középvállalkozást támogatott, ezzel 1,65 millió álláshelyet teremtett vagy segített fenntartani. Több mint 80 ezer oktatási cserelehetőség nyílt a fiatalok számára. A keleti partnerség országaiban a helyi önkormányzatok közel 50 százaléka elkötelezte magát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett.