Január 12-re – amikor Brüsszelben a szövetség Katonai Tanácsának ülését tartják a vezérkari főnökök szintjén – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkárának javaslatára összehívják a NATO–Oroszország Tanács ülését – jelentette a NATO-sajtóközpont.
A moszkvai külügyminisztérium jelezte, hogy megkapta és tanulmányozza a javaslatot. Az orosz külügy december 17-én hozta nyilvánosságra a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló, Washingtonnal kötendő szerződés, valamint az Oroszország és a NATO közötti biztonsági egyezmény tervezeteit. Ezeket december 15-én adták át Karen Donfried európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek.
Washington és Kijev szerint Oroszország invázióra készülhet Ukrajna ellen, amiről a nagy arányú orosz csapatösszevonások tanúskodnak az ukrán határ mentén. Oroszország tagadja ezt, és azt állítja, hogy Ukrajna és a NATO növekvő együttműködése élezte ki a feszültséget. Moszkva a jelenlegi helyzetet az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította, amikor a világ az atomháború szélére sodródott. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország el akarja kerülni a konfliktust, de azonnali választ vár az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől a biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire.
Moszkva szakértői szintű tárgyalásokat vár amerikai tisztségviselőkkel januárban Genfben.
A washingtoni kormányzat közölte, hogy az orosz javaslatok egy része nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és az Egyesült Államok konkrét elképzelésekkel fog előállni a tárgyalások formájára vonatkozóan.
A Kreml követelései között vannak olyanok, például az orosz vétó Ukrajna jövendő NATO-tagságára, amelyeket a Nyugat elfogadhatatlannak nyilvánított.
Moszkva követeli továbbá, hogy az Egyesült Államok távolítsa el atomfegyvereit Európából, és a NATO vonja ki többnemzetiségű zászlóaljait Lengyelországból és a három volt balti szovjet köztársaságból, Észtországból, Lettországból és Litvániából
– számolt be az MTI.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
