Putyin militarizálta az egész orosz társadalmat

Az orosz elnök már legalább nyolc éve háborúra készíti fel a népét, és ebben részt vesz az egész állami gépezet, a kulturális élet szereplői, valamint az oktatás – írja a felvidéki Új Szó portál.

Az orosz kormány azt sulykolja az emberekbe, hogy mindenfelől ellenség veszi körbe az országot, bármikor kitörhet egy háború, és ezt a média, a teljes oktatásügy, sőt a pravoszláv egyház is átvette – írta a The New York Times. A Kreml az ukrán határon kialakult helyzetet a nagy honvédő háborúhoz hasonlítja.

Dmitrij Muratov, az idei Nobel-békedíjas orosz újságíró, a Novaja Gazeta főszerkesztője szerint az államigazgatás ontja a háborús marketinget, és ennek következtében a lakosság jelentős része teljesen elfogadná egy háború megindítását.

Bár az NYT megjegyzi, azt azért nem lehet kijelenteni, hogy háborús lázban ég Oroszország, inkább a „készen kell állnunk, mert bármikor kirobbanhat egy konfliktus” hangulat a jellemző. Ennek része, hogy a Kreml 185 millió dollárt különített el egy négyéves programra, amelynek „drasztikus mértékben kell növelnie az oroszok hazafias érzületét”, és legalább 600 ezer gyereket rábírni 8 éves kortól, hogy csatlakozzanak az „egyesült ifjúsági sereghez”.

„A felnőtt lakosságot az állami televízió oltja be hazafiassággal. A számos politikai műsor közül az egyik címe Moszkva. Kreml. Putyin. Ebben rendre arról értekeznek, hogy fasiszta hatalomátvétel zajlik Ukrajnában, a Nyugat pedig meg akarja semmisíteni Oroszországot” – írta az NYT.

Militarizált tudat
Alekszej Levinszon, a Levada elemzőközpont szociológus kutatója az egész jelenséget az „orosz tudat militarizálásának” nevezi. A központ felmérései szerint a hadsereget már 2018 óta a legmegbízhatóbb intézménynek tartják az országban (még Putyint is megelőzte). Egy idei közvélemény-kutatás során már az oroszok 62 százaléka mondta, hogy tart egy új világháború kitörésétől – ez a legmagasabb arány 1994 óta.

„Mindez persze nem azt jelenti, hogy az oroszok lelkesen üdvözölnék akár Ukrajna véres lerohanását is, de ha úgy van tálalva, hogy Oroszország a fennmaradásáért küzd a nagyhatalmakkal és muszáj erővel fellépnie, akkor elfogadnák” – nyilatkozta Levinszon.

A Levada egy friss felmérése során már az oroszok 39 százaléka mondta, hogy a háború Ukrajnával elkerülhetetlen, illetve nagyon valószínű. A lakosság fele szerint a feszültség növekedéséért az Egyesült Államok és a NATO a felelős, és csak 4 százalék szerint Oroszország.

A békeszerető oroszok
Az egész társadalomnak az a meggyőződése, hogy Oroszország nem agresszor, és csakis honvédő háborúkat folytatott. Ezt erősíti a filmipar is, amely állami támogatásokkal az első számú témává tette a hősi háborús történelmi filmek forgatását. Anton Dolina filmkritikus a lapnak elmondta, az orosz filmipar is arra az eszmére épít, hogy az orosz egy békeszerető nép, de csupa ellenséggel van körülvéve.

Sok politikai elemző attól tart, hogy Oroszország végül megtámadja Ukrajnát, és azt „önvédelmi beavatkozásként” fogja beállítani, vagy az oroszul beszélő ukrán lakosság megvédéseként – zárja a New York Times.