Mindenkinek van egy „halálórája”, amely pontosan jelzi, meddig fog élni

Évezredek óta foglalkoztatja az embereket az a kérdés, hogy meddig tart az életünk? Mikor fogunk meghalni, és a tudósok nagy erőkkel kutatják, hogy lassítható az öregedés folyamata.

Kutatók egy csoportja kimozdulva a laboratóriumból, természetes körülmények között vizsgálta meg, hogyan ketyeg a biológiai óra. A kromoszómát alkotó DNS-szál végein található sapkák vagy kupakok, a telomérák azok, amelyek megakadályozzák, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, vagy károsodjanak. Ezek azonban idővel kopnak, és rövidülnek.

A telomérák hossza jobb jelzője a várható élettartamnak, mint a tényleges, leélt években mért életkor.

A Kelet-Angliai Egyetem tudósai a 320 egyedet számláló Seychelles-szigeteki poszátapopulációban vizsgálták meg, milyen gyorsan kopnak ezek a kupakok, és milyen hatással vannak a várható élettartamra. Azért erre a madárfajra esett a választásuk, mivel rövid ideig élnek, és nincs az élőhelyükön ragadozó, aki megölné őket.
A telomérák védenek bennünket a ráktól, de jelentős részben hozzájárulnak öregedésünkhöz mondta a kutatás vezetője, David S. Richardson, aki azt is elárulta, hogy a telomérák rövidsége pontosan előrejelezte, a madarak még a vizsgálat évében elpusztulnak-e, vagy hosszabb lesz-e az élettartamuk.

A telomérák hossza ugyan minden egyedben, így az emberekben is, fokozatosan csökken az évek múlásával, de nem mindenkiben ugyanolyan ütemben rövidülnek. Ennek oka, hogy mindenki másfajta mértékű biológiai stressznek van kitéve. Nem beszélve a telomérákat károsító tevékenységekről, mint például a dohányzás vagy az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása, amelyek mind hozzájárulnak a várható élettartam csökkenéséhez.