Kreml: Kijev nem kötelezte el magát az ukrajnai rendezésről kötött megállapodás mellett

Voltak pozitív jelzések a francia és az ukrán elnök keddi sajtótájékoztatóján, ám Moszkva ezekből nem hallotta ki, hogy Kijev elkötelezte volna magát az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások végrehajtása mellett – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.

Peszkov Emmanuel Macron, a soros EU-elnök Franciaország államfője és ukrán hivatali partnere, Volodimir Zelenszkij keddi kijevi közös sajtótájékoztatójára reagált. Macron egy nappal korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt az ukrajnai rendezés és az orosz biztonsági garanciaigények ügyében.

Az orosz elnöki szóvivő szerint a helyzet világosabbá válik, miután Putyin és Macron az előzetes megállapodás értelmében ismét telefonon egyeztet egymással. Peszkov megerősítette, hogy az ukrajnai rendezésről tárgyaló „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek politikai tanácsadói csütörtökön Berlinben ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.

Hozzátette, hogy a tárgyalások perspektívája a minszki megállapodások végrehajtásától függ.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes „zsarolásnak” és „haditechnikai nyomásgyakorlásnak” nevezte a THAAD amerikai rakétarendszer az ukrajnai Harkov közelébe történő esetleges telepítését. A diplomatánál orosz újságírók kérdeztek rá a témára, miután a TASZSZ orosz hírügynökség hétfőn, diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta, hogy Kijev több mobil THAAD-üteg ukrajnai telepítését kérte Washingtontól.

Egy másik orosz külügyminiszter-helyettes, Alekszandr Pankin a THAAD-értesüléssel kapcsolatban körültekintő magatartásra intette Washingtont és azt javasolta az amerikai vezetésnek, hogy „ne kövessen el ostobaságot” azzal, hogy a rendezés ügyét még mélyebbre viszi a zsákutcába.
Rjabkov elmondta, hogy az orosz fél elemzi az Egyesült Államok és a NATO orosz garanciaigényekre adott reagálását és dolgozik a válaszon. Mint mondta, Moszkva komolyan vette Washington több ellenjavaslatát, különösen azokat, amelyek konkrétan az átláthatóságról, a bizalomépítésről és a kockázatcsökkentésről szólnak.

„A NATO válaszában egyébként sokkal nagyobb az otrombaság és a kihívó nyelvezet aránya az amerikaihoz képest, bár az amerikaiban is vannak elfogadhatatlan elemek a kérdés-megfogalmazásban”

– mondta.
Rjabkov emlékeztetett arra, hogy Oroszország azt szeretné, ha az észak-atlanti szövetség leállítaná a keleti bővítést, ha az Oroszországgal szomszédos településekre nem telepítene csapásmérő eszközöket és ha a NATO katonai infrastruktúráját visszaállítanák az 1997-es állapotra.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és több szövetségese a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használja fel Oroszország ellen az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket. Úgy vélekedett, hogy az európai államok nem képesek önállóan meghatározni tulajdon érdekeiket.

A helyettes tárcavezető ezzel Joe Biden amerikai elnöknek azt az Olaf Scholz német kancellár jelenlétében tett kijelentését kommentálta, miszerint „nem lesz többé” Északi Áramlat-2, ha Oroszország behatol Ukrajnába.

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak kulcsszerepe van abban, ami Ukrajna körül történik. Kifogásolta, hogy Washington szerinte „kolosszális nyomást” gyakorol a Biztonsági Tanács nem állandó tagjaira a saját álláspontjának érvényesítése érdekében. A misszióvezető a január 31-én – Oroszország és Kína ellenállása ellenére – megtartott BT-ülést „megrendezett” és „előre elpróbált” előadásnak nevezte, amelyhez sajtótámogatást is szerveztek.
Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet kiélezett marad, ha Kijev továbbra is elutasítja a párbeszédet a Donyec-medence szakadárjaival.