Az európai lakosság többsége már felkészült egy esetleges ukrán-orosz háborúra

Egy felmérés alapján a megkérdezettek nagyobb hányada jelentette ki, hogy az EU-nak, és NATO-nak Kijev mögé kell állni.

Egy új európai felmérés szerint az Európai Unióban az emberek többsége úgy gondolja, hogy Oroszország idén betör Ukrajnába, és úgy vélik, hogy az EU-nak és a NATO-nak Kijev segítségére kellene sietnie orosz agresszió esetén – írja az Euronews. Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) felmérése szerint a megkérdezett hét országból hatban az emberek többsége úgy gondolja, hogy 2022-ben orosz invázióra kerül sor Ukrajna ellen. Moszkva csapatokat állomásoztat az ukrán határ közelében, de többször is cáfolta azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint támadásra készül.

A franciáknál, németeknél és olaszoknál a többség csak enyhe többség volt – a lengyeleknél azonban a megkérdezettek 73 százaléka gondolja úgy, hogy lesz támadás.

„Az a klisé, miszerint a háború elképzelhetetlen, többé már nem állja meg a helyét”

– mondta a kutatást értékelve a szakértő, hozzátéve, hogy a következő hetekben dől el, hogy az európaiak képesek lesznek-e egy, az eddigi „puha hatalom” által jellemzett világ helyett egy stressztűrőre váltani. „Az ukrán-orosz krízis akár az európai biztonság vízválasztója is lehet” – tette hozzá Leonard.

„Oroszország katonai felvonulása az ukrán határon megváltoztatta a közhangulatot Európában”

– mondta el Mark Leonard elemző, a kutatás egyik szerzője – hozzátéve, hogy a többség azt is gondolja, a NATO-nak és az EU-nak támadás esetén segítenie kell Ukrajnának.

A NATO-ban bíznak leginkább az európaiak
A kérdőívre válaszolók szerint a NATO-tagországok elsődleges védelmezői az ukrán szuverenitásnak – és ez a vélekedés különösen erős az EU keleti országaiban, vagyis a lengyeleknél és svédeknél és románoknál.

A válaszokból az is kiderül, hogy az európaiak jobban bíznak a NATO-ban és az EU-ban, mint az USA-ban, ha arról van szó, hogy egy Ukrajnát érintő esetleges orosz invázió esetén meg kell védeni az uniós állampolgárok érdekeit.

Az európaiak a megkérdezettek szerint felkészültek rá, hogy nagy horderejű és hosszútávú követkeményei lesznek annak, ha az EU fellép Ukrajna védelmében – ideértve az uniós határokra küldött menekülteket, a magasabb energiaárakat, a további gazdasági korlátozásokat, a kibertámadásokat és a további orosz katonai akciók fenyegetését. A svédeket kivéve az országok többsége egyetértett abban is, hogy Oroszország esetleges ukrajnai támadása biztonsági fenyegetettséget jelent saját nemzetük számára is, legfőképp az energiafüggőség szempontjából.

Az orosz hadsereg 100 ezer katonát állomásoztat az ukrán-orosz határ mellett de folyamatosan tagadja az amerikaiak azon állítását, hogy támadásra készülnének.

„Az EU tagországok eddig mint megosztott, gyenge és Ukrajnában jelen sem lévőként voltak ábrázolva – miközben a felmérésünk szerint az európai polgárok északon, délen, keleten és nyugaton is egységet alkotnak. Egyetértenek abban, hogy Vlagyimir Putyin ugyan indíthat katonai akciót, és akkor Európának a NATO-partnerekkel együtt az ukránok segítségére kell sietnie.