Van nagyobb bajuk is a kárpátaljai magyaroknak, mint az orosz-ukrán konfliktus

Miközben a legtöbb nyugati médium éleződő orosz-ukrán konfliktusról, mi több háborúról cikkezik, addig Kárpátalján semmit sem lehet érezni a fenyegetésből. Sőt az emberek azt szeretnék, hogy az újságírók és politikusok végre hagyják abba a pánikkeltést, ők pedig hadd éljék tovább viszontagságos hétköznapjaikat.

Amikor Ungvárra utaztunk még arra számítottunk, hogy kétségbeesett szempárokkal és a távolsági buszra egyenruhában várakozó fiatalokkal fogunk találkozni. A katonai mobilizálásnak azonban nyoma sincs. A boltokban éppen ugyanannyi áru van, mint korábban, és a fiatalok nem a sorozás, hanem a munkanélküliség elől menekülnek nyugatra. A kárpátaljaiaknak legkisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy mi történik a Donyeck megyében. Az orosz fenyegetést első sorban a pénztárcájukon érzik.

A 102 éve alapított Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója szerint a nyugatiak nem látnak bele az ukránok fejébe. Azt gondolják, hogy a törésvonalak tisztán kivehetők, és minden egyes ukrán az Európai Unióban, valamint a nyugati szövetségekben látja a jövőt. Márpedig a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a többség nem tartja jó ötletnek a NATO-csatlakozást. Szerintük ez a felesleges provokáció csak aláássa a 8 év alatt kiharcolt törékeny békét. Sőt most már az ukrán politikusok is egyre inkább úgy vélik, hogy nem érdemes farkast kiáltaniuk és Moszkva ellen hangolniuk szövetségeseiket – mondta Dunda György.

Pont ezért nem véletlen, hogy az ország vezetői most már ott tartanak, hogy igyekeznek nyugtatni a nyugati partnereiket. Arra kérik őket, hogy hagyjanak fel ezzel a hisztériakeltéssel, mert ez az ország gazdaságának a rovására megy. Egy nagyon beszédes adat, hogy az elmúlt hetekben a konfliktus hírének a hatására a külföldi hitelezők és befektetők 12 és félmilliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból. És ezek a hivatalos adatok. A valós adatok ennél is rosszabbul mutathatnak.

Márpedig a gyengülő gazdaság, gyengülő hrivnyát is eredményez. Az utóbbi hetekben 10 százalékra nőtt az infláció, így az amúgy is alacsonyan fizetett ukránoknak már nagyon meg kell nézniük, hogy mit vesznek a boltban. A kijevi vezetés folyamatosan a háborúról beszél, de propagandával nem lehet jól lakni és a fiatalok átlátnak a szitán. Egyes felmérések szerint már 8 millió ukrán él a határokon kívül és ez a szám folyamatosan nő. Az elvándorlás okozta elöregedés sokkal jobban izgatja a kárpátaljaiakat, mint egy ezer kilométerre lévő háború.

A legtöbb ukrán nyelvű fiatal, akit megkérdeztünk azt mondta, hogy ő nem vonulna hadba, legfeljebb akkor, ha az oroszok a saját városát vagy megyéjét ostromolnák. Ez kiváltképp úgy érthető, hogy a kormány egyelőre ódzkodik a tömeges mobilizációtól, nehogy a hirtelen kialakult pánik romba döntse a gazdaságot. Behívó híján pedig olyan lehet egy ungvári fiatalnak a donyecki konfliktus, mint egy magyarnak a londoni metrórobbantás. Szörnyű, minket is érint, de távol van.

Kárpátalján jelenleg csak az önkéntesek toborzása folyik. Kijev úgy számol, hogy 130 ezer embert tud így mozgósítani. Egyikük Fagyas Sándor, aki 3 éve jelentkezett. Polgári munkája mellet heti 2-3 alkalommal jár lőgyakorlatokra. Büszke arra, hogy édesapja katonaként védte a Szovjetuniót. És bár félig ukrán, félig magyar számára nem kérdés, hogy Ukrajna megvédéséért az életét is hajlandó feláldozni.

Nem mi másztunk Oroszországba, hanem az oroszok másztak be. Úgyhogy ha kell én is fogok menni védeni az országomat.

Egyre többen vannak azok is, akik szerint az ukrán hadsereg nem tesz eleget a haza megvédéséért, ezért valamelyik nacionalista szervezethez csatlakoznak. A Kárpáti Szics például a héten tartott hadgyakorlatot egy erdőben. Az általuk megosztott képeken jól látszik, hogy az elkendőzött arcú radikálisok éles lőfegyvereket is kaptak. Érdekesség, hogy a Kárpáti Szics néhány éve még magyarellenes szólamokat hangoztatott, azóta viszont fordult a kocka és egyre gyakrabban beszél ,,ukrán-magyar testvériségről”. Valószínűleg a finanszírozásába bújtatva a magyarok is becsatlakoztak és fontosabbá vált az orosz fenyegetés.

A helyi magyarokat és érdekvédelmi szervezeteiket egy valami érdekli: hogy Kijev adja vissza elvett jogaikat. A 2017-es ukrán nyelvtörvénnyel eredetileg a dél-keleten élő oroszokat akarták asszimilálni, de a változtatás a magyar kisebbséget is hátrányosan érintette. Az iskoláknak lényegében megtiltották, hogy magyar nyelven tanítsanak.

Bár a magyar kormány többször is enyhítésre kérte diplomáciai csatornákon az ukrán kormányt, Ukrajna válasza az volt, hogy „nem fognak a magyar kormány kérésére változtatni a törvényeiken.”

A tavaly októberi, helyhatósági választások kapcsán Ukrajna azzal vádolta meg Magyarországot, hogy „beleavatkoznak a választásokba” azzal, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választás napján, a közösségi oldalán írt bejegyzésében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat. Az ügy miatt Ukrajna kitiltotta Grezsa István miniszteri biztost az országból. Az ukrán hatóságok pedig házkutatásokat tartottak a KMKSZ irodáiban és a szövetség tagjainak lakásain is.