Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt szerdán Magdalena Andersson svéd és Boris Johnson brit miniszterelnök. London hasonló megállapodás aláírását tervezi Finnországgal is.
A hivatalos svédországi látogatáson tartózkodó Johnson a Downing Street ismertetése szerint kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
Az aláírás utáni sajtóértekezleten – arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthatna szükség esetén – Johnson úgy fogalmazott: ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, „mondani sem kell”, hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel.
A szerdán aláírt kétoldalú biztonsági egyezmény úgy fogalmaz, hogy ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik „különböző módokon” segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás „történhet katonai eszközökkel is”.
Magdalena Andersson a Johnsonnal tartott szerdai közös sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja.
Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről abban az esetben, ha úgy dönt, hogy kéri felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott: Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről.
Magdalena Andersson szerint az eddigi nyilatkozatokból az lenne valószínűsíthető, hogy Oroszország növelné katonai jelenlétét az északi térségben.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Boris Johnson svédországi és finnországi látogatásán biztosítja vendéglátóit, hogy Nagy-Britannia tántoríthatatlanul támogatja a NATO „nyitott ajtók” politikáját, vagyis a szövetség nyitottságát új tagok felvételére.
Ugyanezt a minap Liz Truss brit külügyminiszter is hangsúlyozta, kifejezetten Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásának kérdésével kapcsolatban.
Truss egy londoni politikai fórumon felszólalva kijelentette: a NATO „nyitott ajtók” politikája „szent és sérthetetlen”, és ha Finnország és Svédország az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozni kíván az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Boris Johnson és Magdalena Andersson a szerdai tárgyaláson egyetértett abban, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió alapvető jelentőségű változásokat okozott a nemzetközi biztonsági felépítmény szerkezetében.
Mindketten hangsúlyozták azt is, hogy a történtek után „talán soha nem lesz lehetséges” a kapcsolatok normalizálása Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
