A háború miatt lassabban fog növekedni az EU GDP-je a korábbi várakozáshoz képest

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikai biztosa hétfőn beszámolt az Európai Unió gazdasági helyzetéről. Azt mondta: az EU gazdaságának kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után új kihívásokat okozott. Az EU GDP-je az előrejelzések szerint várhatóan mégis pozitív tartományban marad, köszönhetően a járvány visszaszorítását célzó korlátozások feloldásának, és a világjárvány utáni növekedés támogatására tett szakpolitikai intézkedéseknek.

A reál-GDP növekedés az EU-ban és az euróövezetben is várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken, szemben a legutóbbi, téli előrejelzésben szereplő EU-s 4,0 százalékkal, illetve az euróövezeti 2,8 százalékkal – közölte a biztos.

Az előrejelzés szerint az infláció 2021 eleje óta lendületet vett az EU-ban. A 2021 utolsó negyedévében mért 4,6 százalékról 2022 első negyedévére 6,1 százalékra emelkedett éves szinten. Az EU-ban az infláció a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben várhatóan 6,8 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 3,2 százalékra esik vissza. Az átlagos maginfláció az előrejelzések szerint 2022-ben és 2023-ban mind az EU-ban, mind az euróövezetben 3 százalék felett lesz.

Magyarország gazdasága az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint kilábalt a világjárványból, a reál-GDP 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt. A bővülés 2022 első negyedévében is folytatódott, azonban az orosz-ukrán háború beárnyékolja a magyar növekedési kilátásokat: az előző prognózisban jelzett 5,4 százalék helyett 2022-ben várhatóan 3,6 százalékra lassul a növekedés, majd 2023-ban 2,6 százalék lesz.

Az infláció Magyarországon a 2021-es 5,2 százalékról 2022-re 9,0 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 4,1 százalékra csökken. Az előző bizottsági előrejelzés még 5,4 százalékot jelzett 2022-re és 3,6 százalékosat 2023-ra.