Logisztikai szövetség: a magyar vasút kulcsszerepet játszhat az ukrán exporttermékek világpiacra juttatásában

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a magyar vasút kulcsszerepet játszhat az ukrán exporttermékek világpiacra juttatásában, valamint az Ukrajnába irányuló humanitárius és gazdasági szállításokban, ami Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sokmilliárd forint bevételt jelentene a következő években.

Ehhez alapvető fontosságú lenne a határ menti vasúti infrastruktúra azonnali fejlesztése kormányzati és uniós forrásokból, ellenkező esetben a környező országok profitálnak a megváltozott szállítási útvonalak miatti lehetőségből – hívta fel a figyelmet az érdekképviselet szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Felidézik, hogy az Európai Bizottság a napokban szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, amelyekkel biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a humanitárius szállítmányok mellett egyéb szükséges árukhoz a takarmányoktól a műtrágyákig.
Különféle piaci források szerint az exportra szánt ukrán gabonamennyiség akár elérheti az évi 20 millió tonnát – írják a közleményben.
Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke a közleményben hangsúlyozta, mivel Ukrajna elveszítette tengeri kikötőit, a gabona kizárólag vasúton tud kijutni az országból, és a piaci-szakmai konszenzus szerint a következő 2-3 évben szinte biztosan a vasút lesz a gabonaszállítások elsődleges eszköze. Ezért a piacért a környező országok között most komoly verseny indul, hogy minél nagyobb legyen a részarányuk a szállításban – tette hozzá az elnök.

A szövetség számítása szerint Magyarországnak lehetősége lenne a jelenlegi forgalmon túl akár évi 5 millió tonna ukrán gabona átrakására és vasúti szállítására, ami az ebben részt vevő állami és piaci szereplőknek, illetve a költségvetésnek – pályahasználati díjak, adók és járulékok formájában – évi sokmilliárd forintos bevételt generálna.

Részletezik, hogy az Ukrajnából érkező árut át kell rakodni teherautókra vagy széles nyomtávú vágányról az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra. A határ magyar oldalán, Záhonyban, illetve az átadás előtt álló fényeslitkei East-West Gate terminálon jelentős az átrakási kapacitás – évi 10 millió tonna -, de ezek kihasználásához fejlesztésekre lenne szükség.
Fülöp Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a záhonyi térség vasúti infrastruktúrájának fejlesztései hozzájárulnának ahhoz is, hogy Magyország aktív szerepet vállalhasson a háborút követő újjáépítéshez kapcsolódó logisztikában is.

A 2002-ben alapított Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, a magyar logisztikai szolgáltató központok mintegy 90 százalékát fogja össze, komplett szolgáltatási láncot fed le, a közúti, vízi, vasúti, légi fuvarozást, valamint a logisztikai szolgáltatói tevékenységet is beleértve. A szövetségnek jelenleg 89 tagja van, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az évi 500 milliárd forintot.