Mit jelenthet Ukrajna uniós tagjelöltsége?

A ma kezdődő kétnapos brüsszeli uniós csúcson valószínűleg megszavazzák Ukrajna, Moldova és Georgia (a volt Grúzia) hivatalos tagjelölti státuszát. Ez azonban elsősorban politikai gesztus, belátható időn belül nem várható az EU bővítése keleti irányba, többek között azért, mert a háború előtti jelentések alapján Ukrajna és Georgia nemhogy nem tekinthető demokráciának, de politikai rendszereik is az autoriter berendezkedés felé fordultak.

Június 23–24-én kétnapos uniós csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ahol eldől Ukrajna EU-tagjelölti státusza is. Az orosz invázió februári megindulása előtt kevesen gondolták, hogy a téma a közeljövőben napirendre kerülhet, hiszen több nyugat-balkáni ország már 2003, Törökország pedig 1999 óta van hasonló státuszban.

Az Európai Uniónak jelenleg öt hivatalos tagjelölt országa van:

-Szerbia
-Montenegró
-Észak-Macedónia
-Albánia
-Törökország
-Mellettük még Bosznia-Hercegovinát és Koszovót tartják számon potenciális tagjelöltként, azonban erről még néhány uniós tagállam beszélni sem szeretne.

Oroszország hozzáállása Ukrajna, valamint Moldova és Georgia lehetséges tagjelöltté válásához előremutató lehet a Nyugat-Balkán szempontjából is, hiszen a térségben szintén aktív az orosz külpolitika, Szerbia pedig hagyományos szövetségesük. Alekszandar Vucsics ezúttal sem foglalt egyértelműen állást az orosz–ukrán háború kapcsán, viszont jelzésértékű, hogy NATO-csapatok is gyakorlatoztak 2018-ban Szerbia területén.

A szakértők szerint Európában egyre többen gondolják úgy, hogy minél előbb ki kell egyeznie Ukrajnának és Oroszországnak a béke érdekében, elsősorban a küszöbön álló gazdasági és élelmezési válság miatt. Az EU-tagjelöltségi státusz kérdésével kapcsolatban pedig úgy vélik,

ENNEK INKÁBB GESZTUSÉRTÉKE VAN A NYUGAT RÉSZÉRŐL UKRAJNA FELÉ,
a nagyhatalmaknak pedig olyan megoldást kell teremteniük, hogy a többi tagjelölt ne kerüljön hátrányba, és megmaradhasson az egyensúly. Bár a területi integritás nem hivatalos feltétele az EU-csatlakozásnak, mindenki egyetért abban, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt ellenőriznie kell a saját területét. 2014 óta a Krím félszigetet elcsatolták Ukrajnától, és a Moszkva által támogatott szakadárok irányítják a délkelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk térségét.

Most Ukrajna a területi integritásának további megsértésével néz szembe, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely orosz állampolgárságot és útlevelet ad az oroszok által megszállt Herszon és Zaporizzsja régiók lakóinak. Arra számítanunk kell, hogy Putyin szentpétervári beszéde ellenére Oroszország megpróbálja destabilizálni Ukrajnát, és ezzel megakadályozza az EU-val folytatott tárgyalások gyors előrehaladását.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna a háború előtt körülbelül 40 milliós lakossággal rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy

A 750 FŐS EURÓPAI PARLAMENTBEN A LAKOSSÁGARÁNYOS MANDÁTUMFELOSZTÁS MIATT NAGY SZÁMÚ KÉPVISELŐJÜK LENNE – A HASONLÓ MÉRETŰ LENGYELORSZÁGNAK 51 KÉPVISELŐJE VAN – A TÖBBI ORSZÁG ROVÁSÁRA, AMELY A BEFOLYÁSUK CSÖKKENÉSÉVEL IS JÁRNA.

Hogyan illeszkedne az EU-ba Ukrajna?
terület 603 550 km2 (első az EU-ban)
lakosság 44,13 millió fő (ötödik az EU-ban)
GDP/fő 3724 euro/fő (1/9-e az EU-s átlagnak)
Ukrajna 2017 óta vámok nélkül, úgynevezett társulási megállapodás alapján kereskedhet az uniós államokkal, emellett a tagfelvételi kérelmezés előkészítésének részeként Ukrajna már számos törvényét és rendeletét módosította, hogy megfeleljen az uniós normáknak, bár a korrupció továbbra is nagy probléma az országban.