Népszerű tartalom
Az európai országok kedden sürgős kivizsgálást rendeltek el az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2, a Balti-tenger alatt Svédország és Dánia közelében futó két orosz gázvezetéken történt megmagyarázhatatlan szivárgás ügyében – számolt be a hírado.hu a Reuters-re hivatkozva
Célzott támadás okozhatott szivárgást az Északi Áramlat–1 és az Északi Áramlat–2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint. Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat–2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. A dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat–1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.
Mindkét érintett vezeték az Európa és Moszkva között kialakult energiaháború középpontjában áll. A nyugati szankciókat követően egyik vezeték sem pumpált földgázt Európába, viszont mindkettőben volt nyomás alatt lévő gáz.
„Tegnap szivárgást észleltek az Oroszország és Dánia közötti gázvezeték – az Északi Áramlat–2 – egyikén. A vezeték nem üzemel, de földgázt tartalmaz, amely most szivárog” – közölte Dan Jorgensen dán energiaügyi miniszter. Hozzátette: „A hatóságokat most arról tájékoztatták, hogy további két szivárgás történt az Északi Áramlat 1-en, amely szintén nem üzemel, de gázt tartalmaz.”
Az Északi Áramlat–2 egyébként nemrég készült el, azonban Németország a vezetéken való gázszállítás tervét az orosz–ukrán háború kitörése előtt már elvetette.
„Két szivárgás van az Északi Áramlat–1-en – egy a svéd és egy pedig a dán övezetben. Ezek nagyon közel vannak egymáshoz” – mondta a Reutersnek a Svéd Tengerészeti Hivatal (SMA) szóvivője.
Pictures from F-16 of gas leak at the Nord Stream 1 and 2 gas pipelines in the Baltic Sea.#NordStream
— gandalv 🇬🇧🇺🇸🇺🇦💎 (@Microinteracti1) September 27, 2022
A szóvivő szerint a szivárgások a dán Bornholm szigetétől északkeletre keletkeztek, azonban biztosan továbbra sem tudni, hogy mi okozhatta őket.
Moszkva nem zárja ki, hogy szabotázs miatt történt robbanás hétfőn az Északi Áramlat gázvezeték vonalán, amelynek következtében jelentősen csökkent az Európa felé irányuló gáz nyomása és mennyisége – számolt be a Reutersre hivatkozva a Die Presse.
„Most már semmilyen változatot nem lehet kizárni”
– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nyilvánvaló, hogy a csővezeték megsérült. És, hogy mi ennek az oka – nincs olyan változat, amelyet ki lehetne zárni, amíg a vizsgálat le nem zárul”
– tette hozzá.
Peszkov azt mondta, hogy a Kreml „rendkívül aggódik” az Északi Áramlat–1 és 2 vezetékekben bekövetkezett nyomáscsökkenés miatt. A német és a dán hatóságok továbbra is keresik a Balti-tenger alatt húzódó gázvezetéket ért feltételezett támadás nyomait.
A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki a gázvezetékek szivárgása miatt, és korlátozták a hajózást öt tengeri mérföldes – 9,6 kilométeres – körzetben.
„Extra őrséget tartunk, hogy biztosak legyünk benne, hogy egyetlen hajó sem kerül túl közel a helyszínhez” – mondta egy másik SMA-szóvivő.
A dán energiügynökség közölte, a hajók ha belépnek a területre, elveszíthetik felhajtóerejüket, illetve fennáll a gyulladás veszélye a vízben és a levegőben egyaránt. A lezárt zónán kívüli hajózás nem jár veszélyekkel.
A dán hatóságok a szivárgás után az ország energia- és gázipari készültségi szintjének emelését rendelték el.
Ez azt jelenti, hogy az ágazatban működő vállalatoknak egy sor olyan intézkedést kell végrehajtaniuk, amelyek emelik a biztonságot az erőművekben és egyéb energetikai létesítményekben.
Népszerű tartalom
Partnerünk
NAV honlapján is!
