Kína, a világ legnagyobb olajimportőre a nyugati szankciók ellenére tovább vásárolja az orosz olajat, jelenleg legalább négy, kínai tulajdonban lévő és panamai zászló alatt hajózó szupertanker tart az ország kikötői felé, egy ötödik ilyen nagy hajó pedig Indiába. Az Eikon adatai szerint mindegyik szállítmány legkésőbb január 23-án megérkezik a célállomására.

Bár sem Kína, sem India nem fogadta el a G7-ek által decemberben bevezetett 60 dolláros árplafont az orosz olajra, egyik szállítmány sem sérti a szankciókat, az oroszok ugyanis ennél jóval olcsóbban adják az uráli típusú olajat. A hosszú út, a tetemes árengedmény és a rekordmagas szállítási díjak ugyan csökkentik az olajvállalatok profitját, ám a szupertankerek használatával némileg vissza lehet fogni a költségeket, ezek a hajók ugyanis egy fuvarral akár kétmillió hordónyi olajat képesek szállítani, míg a hagyományosak csak 0,6-1 millió hordónyit.
Oroszország a nyugati kikötőiből tankolta fel a Lauren II., a Monica S, a Catalina 7. és a Natalina 7. nevű, Kínába tartó szupertankert, a Sao Paulo pedig már majdnem elérte Indiát. A nyilvános adatok szerint a Lauren II.-nek a kínai Maise Ltd., a Monica S-nek a Gabrielle Ltd. a tulajdonosa, a másik kettő hongkongi cégé, a Canes Venaticié, illetve az Astrid Menksé, míg az Indiába tartó Sao Paulo a ciprusi székhelyű Rotimo Holdings birtokában van, a Reuters azonban egyiket sem érte el, hogy kommentálják a hírt.

A szállításban érdekelt kínai cég vezetője szerint az idén összesen 18 kínai szupertanker és 16 Aframax osztályú, vagyis 0,6 millió hordó kapacitású hajó tud majd orosz olajat szállítani. Ez a flotta évi 15 millió hordó, a teljes uráli export mintegy 10 százalékának az exportját oldhatja meg,

a feldolgozott olajtermékeket, például a dízelt pedig Kína és India is exportálhatja Európába.

Az orosz olajexport nagy része most már Kínába, Indiába és Törökországba irányul. A hírügynökség beszámolója szerint a G7-ek szankciója miatt nőtt a kereslet a kisebb, többnyire görög és norvég tulajdonban lévő jégtörő tankerek iránt is, amelyekre ahhoz van szükség, hogy Oroszország télen elszállítsa az olajat az északi-tengeri kikötőkből.

Oroszország és Kína nem rendelkezik jelentős flottával, ám a szupertankereknek köszönhetően elég a hajóikat arra használni, hogy a nemzetközi vizeken horgonyzó nagyobb hajókra szállítsák az olajat a kikötőkből.
Novemberben útnak indítottak egy szállítmányt Murmanszkból az északi-sarkkörön keresztül is Kína felé, de ennek az útvonalnak a használata nagyban függ az időjárástól.

Egy neve elhallgatását kérő európai kereskedő azt mondta a Reutersnek, hogy túlságosan drága és értelmetlen jégtörő tankerekkel nagyobb távolságra szállítani, sokkal gazdaságosabbak a szupertankerek. Egy másik szerint az ukrajnai háború és a szankciók a kisebb olajszállítók iránti keresletet növelték meg elsősorban, a nagyobbak költségei így csökkentek, ami segít visszafogni az extra kiadásokat, amelyekkel Oroszország szembesül.

Megugrottak tavaly az orosz bevételek

Az orosz költségvetés olajból és gázból származó bevételei tavaly 28 százalékkal, 2500 milliárd rubelre emelkedtek – tudatta az orosz állami televízió tudósítása szerint Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a kormányülésen. (Egy rubel 5,4 forint.) Novak elmondta azt is, hogy a Gazprom 15,5 milliárd köbméterre növelte a Szibéria Ereje vezetéken keresztül a gázexportot Kínába, az olajtermelés 2 százalékkal, 535 millió tonnára emelkedett, az olajexport-bevétel pedig 7 százalékkal nőtt – tudósított a Reuters