Joe Biden ukrajnai látogatása egy eddigieknél súlyosabb kihívásra hívja fel a figyelmet Amerika számára: az Egyesült Államok és nukleáris riválisai – Oroszország és Kína – közötti egyidejű és néha egymásba fonódó konfrontáció új korszakára – áll az amerikai CNN tévécsatorna weboldalán megjelent elemzésben.
Kína saját stratégiai játékát is beleviszi az ukrajnai konfliktus örvén kialakult nagyhatalmi bonyodalomba. A CNN-en megjelent elemzés szerint erre többek között abból lehet következtetni, hogy a kémléggömb botrány tetőpontján jött a hír,
Vang Ji kínai külügyminiszter nemsokára Oroszországba látogat,
valamint abból, hogy
Amerika figyelmeztette az ázsiai nagyhatalmat, ne merjen Oroszországnak fegyvereket küldeni az ukrajnai hadszíntérre.
Joe Biden amerikai elnök ugyan megígérte, hogy az egyesült Államok addig segít Ukrajnának, amíg az szükséges, Putyin minapi beszédében arra tett utalást, hogy ez esetben a háború még évekig elhúzódhat, ami ki is kezdheti a nyugati kormányok és a lakosság elkötelezettségét az ügy iránt.
Az elemzés szerint miközben az USA Ukrajnában szembeszáll Oroszországgal, Kínával inkább igyekszik csillapítani a legújabb államközi válságot. Ismert: e hónap elején – Washington állítása szerint – két olyan kínai kémléggömböt is ki kellett vonni a forgalomból, mely az Egyesült Államok szárazföldi területe felett röpködött.
A CNN cikke emlékeztet,
Oroszország és Kína „határtalan” barátságban állapodott meg a tavalyi orosz invázió előtt, ami rájátszott a Moszkva és Peking közötti egységfronttól való amerikai félelmekre.
A kínai külügyminisztérium ráadásul igen csípősen válaszolt az USA fegyverszállítással kapcsolatos figyelmeztetésére.
Washington, amely csúcstechnológiás fegyverek özönét küldte Ukrajnába, nincs abban a helyzetben, hogy kioktassa Kínát a kérdésben – kommentálták az ügyet Pekingből.
Az elemzése szerint
ugyan Kína fegyverszállítmányai nem okoznának stratégiai fordulatot az ukrajnai hadszíntéren, mégis az USA számára fájdalmas új frontot nyitnának meg Washington és Peking rivalizálásában.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete nemrég figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés átlépné az Egyesült Államok által meghúzott vörös vonalat, de nem részletezte, ez milyen következményekkel járhat.
A cikk megjegyzi, egyelőre nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Kína, miközben szavakban támogatja Oroszországot Ukrajna ügyében, halálos fegyverekkel járult volna hozzá a konfliktushoz. Egy Washington elleni hivatalos orosz–kínai szövetség gondolata pedig még mindig valószínűtlennek tűnik az USA számára, tekintettel a Peking és Moszkva közötti hatalmi egyensúlyhiányra Kína javára.
Kína, amely saját gazdasági problémáival küzd, talán nem akarja megkockáztatni az amerikai szankciókat Moszkvának küldött fegyverszállítmányok miatt, de Pekingnek is érdeke lehet a háború elhúzódása. Mégpedig azért, mert ez elterelné az USA figyelmét és katonai erőforrásait Kínáról, így Biden nehezen tudná érvényesíteni azt a célját, hogy Peking ázsiai dominanciájára válaszoljon – olvasható az elemzésben.
Amennyiben az ukrajnai konfliktus hosszan elhúzódna, az az USA és Európa közti megosztottságot is növelhetné, ami még inkább Kína külpolitikai céljainak kedvezne.
Ezen kívül Washingtonban is felizzanának a már létező ellenérzések, ami komoly akadályokat gördítene az amerikai elnök külpolitikai céljainak megvalósítása elé – vonja le a cikk a következtetést.
