Több ezren tüntettek a budapesti orosz nagykövetségnél

Több ezren tüntettek az Oroszország Ukrajnai inváziójának egy éves évfordulóján a budapesti orosz nagykövetség szomszédságában. Az összegyűltek többségében ukránok voltak.

Teljes egészében lezárták a forgalom előtt az Andrássy utat a Momentum által az orosz-ukrán háború egy éves évfordulójára szervezett tüntetés alkalmából, amin több ezren vettek részt. A 444 tudósítása szerint a hallgatóság nagyobbik fele ukrán volt. A színpad azonban nem közvetlenül az orosz nagykövetség mellett volt, hanem az Andrássy út túloldalán, ugyanis a követség el volt kordonozva, a közelébe se lehetett menni.

Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke nyitotta a tiltakozást, ukránul szólt honfitársaihoz. Szerinte az oroszok szándéka az volt, hogy miután pár nap alatt megszállták Ukrajnát, tovább meneteljenek a Nyugat felé. Felidézte az 1932 és 1933 közötti holodomort, amikor ukránok milliói haltak éhen, majd kiemelte: most 16 ezer ukrán gyereket raboltak el.

„Hartyáni szerint 1932-33-ban a világ hallgatott, 2014-ben, az oroszok első támadásánál a világ annyit mondott: ejnye-bejnye. A világ most kezd magához térni, az ENSZ határozatot is hozott arról, hogy az oroszoknak ki kell vonulniuk Ukrajnából”

– írta a 444. Hartyányi a „Ruszkik, haza!” felkiáltással zárta beszédét, a tömeg vele skandálta.

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergelyt büszkeséggel töltötte el a budapestiek helytállása. Szerinte a magyar kormány túl sokat ült a hintában, és elvesztette az erkölcsi iránytűjét. „Ha valaki kimegy Ukrajnába, és a szemébe néz az ottani embereknek, akkor visszakapja az erkölcsi iránytűjét” – idézte a polgármestert a 444.

Olja Szemenyko, egy Csernyihivből menekült ukrán édesanya a családja által átélt borzalmakat és viszontagságokat mesélte el: a háború kitörése után kis híján életüket vesztették egy iskolát ért bombatámadásban.

A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin a háború kitörése óta kétszer járt Ukrajnában, ahol hazájukat védő, bátor és európai ukránokkal találkozott. Az oroszok háborús bűneit is felidézte, és megállapította, hogy aki ezek után Vlagyimir Putyint védi az Európai Tanácsban, az olyan, mintha beleköpne a bucsaiak sírjába.

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke egy lyukas magyar zászlóval lépett a tiltakozók elé. A zászlót egyenesen a frontról küldte Fegyír Sándor ukrajnai magyar egyetemi tanár. Gelencsér terrorista államnak nevezte Oroszországot – szerinte vannak helyzetek, amikor csak az egyértelmű morális megszólalásoknak van helyük. A putyini Oroszországot tette felelőssé a háborúért, és kijelentette, hogy egy nemzet érdekeit szem előtt tartó kormánynak ki kellene állnia Ukrajna mellett.

Iványi Gábor lelkész, aki folyamatosan jár Ukrajnába segíteni, elmondta, hogy egy Magyarországnyi tömeg tűnt el Ukrajnából, ennyi embernek kellett elmenekülnie. „Akkor lesz béke, ha Putyin, Lavrov, Orbán távozik végre a politikából és békében hagyják a békeszerető embereket. (…) Annak az imaórának, amit a parlamentben a kereszténydemokraták művelnek, semmi köze nincs az igazi békéhez.”