Megvétózta-e a magyar kormány a Putyin-ellenes uniós nyilatkozatot, ha igen, miért nem?

Talán sose tudjuk meg, megvétózta-e a magyar kormány a Putyin végrehajthatatlan elfogatóparancsát üdvözlő uniós határozatot.

Hétfő este a Bloomberg hírügynökség azt írta, hogy Magyarország „blokkolta” egy közös EU-s nyilatkozatát kiadását, amelyben üdvözölték volna a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)  Vlagyimr Putyin ellen kiadott elfogatóparancsát. A közleményt így JosepBorrel uniós külügyi képviselő jegyezte a saját nevében.

Maczolay Máté külügyi szóvivő néhány órával később cáfolta, hogy Magyarország vétót emelt volna a nyilatkozattal szemben – adja hírül a 24.hu.

A közlemény szerint „ezzel szemben az igazság az, hogy Magyarország a következő álláspontot közölte JosepBorrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel:

Magyarország tudomásul veszi a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését és azt semmilyen módon nem kívánja kommentálni. Amennyiben azonban a főképviselő vagy bármely tagállam nyilatkozatot szeretne kiadni, Magyarország nem emel kifogást ellene.”

Az Index kérdésére ugyanakkor a külügy azt a választ adta, hogy Szijjártó kifejezetten tiltakozott az ellen, hogy a nyilatkozatot az összes tagállam közösen jegyezze. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy Josep Borrell csak a saját nevében adjon ki nyilatkozatot – írták a portálnak.

Az viszont tény, hogy

Varga Judit igazságügyminiszter az uniós kollégái által kiadott, az elfogatóparancsot üdvözlő közös nyilatkozatát nem írta alá.

A hágai székhelyű ICC pénteken jelentette be, hogy háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve Marija Lvova-Belova, a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.

Az intézkedés a gyakorlatban aligha hajtható végre, hiszen Putyint hazájában nyilván nem tartóztatják le, de még az ICC tagállamaiban is védheti a diplomáciai mentesség.

 Nem az első brüsszeli rejtély

Nem ez az első ügy, amelyben sűrű homály fedi a magyar kormány brüsszeli állásfoglalásait. A különböző szankciók és nyilatkozatok körüli viták általában nem nyilvánosan zajlanak, a közvélemény ezekről legfeljebb a médiából értesül, amelynek információit az uniós adminisztráció csak nagyon ritkán kommentálja.

Így aztán az Oroszországgal szembeni szankciós csomagok elfogadásakor rendre megjelent sajtóértesülésként, hogy bizonyos intézkedéseket a Magyarország „megvétózott”, illetve a kormány is gyakran kommunikálja a hazai közéletben brüsszeli kemény küzdelmeit. A vége viszont eddig mind a tíz csomag esetében a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Bizottság egyhangú döntése volt, hivatalosan tehát vétó nem történt.