A keleti tagállamok összefogtak, és leverték Brüsszel és Kijev ellenállását

Az elmúlt héten egymás után jelentették be Ukrajnával határos országok kormányai, hogy kitiltják a piacukról az ukrán gabonát, napraforgómagot és még néhány mezőgazdasági terméket. A lengyel kormány lépett először, majd jött a magyar, a szlovák, a bolgár és a román is – írja a 444.hu.

Az Európai Bizottság első reakciója az volt, hogy „na ezt nem lehet”. A második viszont az, hogy „kitaláljuk, hogyan lehessen”.

Az EU az ukrán – orosz háború 2022-es eszkalációja nyomán feloldott minden kereskedelmi korlátozást, minden vámot és behozatali kvótát Ukrajna előtt. Különösen fontos volt, hogy az ukrán gabona kijusson az országból, mert Észak-Afrikában és a Közel-Keleten éhínséggel fenyegetett, ha leállnak a szállítások, és a hagyományos tengeri útvonalat az oroszok blokkolták, az ukrán kikötők egy részét szétlőtték.

Soha nem látott mennyiségben indultak útnak ukrán mezőgazdasági termékek nyugat felé vasúton, miközben az ENSZ szervezésében az oroszok is kiengedték az ukrán gabona egy részét a Fekete-tengerre, és ha rendszeresen akadályozzák és lassítják is a szállítmányokat, teljesen nem zárták el a hagyományos piacaitól Ukrajnát.

Részben ennek is köszönhetően a nyugat felé induló ukrán szállítmányok egy jelentős része a szomszédos országokban, így például Lengyelországban és Magyarországon ragadt. Ebben benne volt az is, hogy ezekben az országokban nincs elég raktár, ezért az ukránok nem tudták hol tárolni az árut, úgyhogy azonnal eladták.

Ez nagyon lenyomta az árakat ezeken a piacokon. A magyar agrárminisztérium számításai szerint az étkezési búza ára 27 százalékkal, a takarmánybúzáé 37 százalékkal, a takarmánykukoricáé 37 százalékkal csökkent 2023 elejére az előző évhez képest, miközben az élelmiszerek drágulása meghaladta a 40 százalékot. Ha a magyar termelők költségeinek növekedését is hozzászámoljuk az árak eséséhez, akkor látszik igazán, hogy mekkora veszteséget okozott nekik az ukrán gabona.
A magyar kormány további drámai áreséstől tartott, mert a magtárak tele vannak, és nem látszik, hogy hova lehet tenni a termékenyeket a következő aratás után, ha megint érkezik mellé az ukrán dömping is.
Szóltak, majd felrúgták a szabályokat
A lengyel, a magyar, a szlovák, a román és a bolgár kormány idén év elején összefogtak, és követelték az Európai Bizottságtól, hogy tegyen valamit, mert a helyzet elviselhetetlen a számukra.

Első körben annyit értek el, hogy 57 millió eurót adott az Európai Bizottság három országnak, hogy azt osszák ki a gazdák között, és ezzel nyugtassák meg a kedélyeket. A keretből 30 millió eurót kapott Lengyelország, 17-et Románia és 10-et Bulgária. A magyarok és a szlovákok semmit sem kaptak.

Ezzel senki sem volt elégedett, és a tiltakozást az öt tagállam magasabb szintre emelte, és immár nem az agrárminiszterek küzdöttek, hanem a miniszterelnökök írtak közös levelet Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, március 31-én.

Az ellenállás vezetését a lengyel kormányfőre bízták, akit egyáltalán nem lehetett ukrán-ellenességgel vádolni, hiszen kormánya minden egyéb ügyben a legelkötelezettebb támogatója a kijevi kormánynak, legyen szó harci repülőgépek átadásáról vagy éppen a Roszatom kitiltásáról az EU-ból, vagyis számos olyan intézkedést is követel, amelyek például a magyar kormány számára teljesen elfogadhatatlanok.

Lengyelországban a mezőgazdasági termelők tüntettek is az ukrán behozatal ellen, az agrárminiszter április 5-én lemondott, meghatározó belpolitikai témává vált az ukrán gabona kérdése. Az Európai Bizottság viszont nem reagált érdemben, a miniszterelnökök levele egy hét után is megválaszolatlan maradt.

Úgyhogy az öt elégedetlen tagállam április 15-től kezdődően egymás után kitiltotta a legnagyobb tételben érkező ukrán termékeket a piacáról. A lengyelek kezdték, aztán jöttek a magyarok, és a többiek. Mindannyian egyelőre csak június 30-ig, ideiglenesen vezették be a korlátozásokat.

A lengyel lépés volt egyébként a legradikálisabb, a varsói kormány összesen 18 féle mezőgazdasági terméket tiltott ki, többek között a tejtermékeket is, és az első körben nemcsak az importot állította le, hanem egyáltalán nem engedte be ezeket az árukat a területére, azaz a tranzitot is leállította. Két nappal később az ukránokkal megállapodtak abban, hogy a tranzit továbbra is mehet, ha plombált vagonokban megy az áru, amiket a lengyel hatóságok rendszeresen ellenőriznek. A magyarok már csak 4 terméket tiltottak ki, és a tranzitot kezdettől békén hagyták.

Brüsszel: ezt nem lehet, vagy mégis

Az Európai Bizottság szóvivői és illetékesei először kiakadtak. Elmondták az érdeklődő sajtónak, hogy ilyet nem lehet csinálni, EU-s kereskedelmi szerződéseket tagállami kormányok még ideiglenesen sem rúghatnak fel, ez az EU-s jog végét jelenti. Ugyanezt mondta az ukrán kormány is, bár közben a mezőgazdasági miniszterük gyorsan egyenként megállapodott az öt kollégájával, hogyan zárják le a tranzitra szánt vagonokat, hogy azok biztosan ne kerülhessenek a szomszéd piacára.

Az öt országot nem hatotta meg a Bizottság jogi érvelése, és ezt látva a brüsszeli központ gyorsan komoly engedményt ajánlott. Szerdára összehívták az öt tagállam és Ukrajna agrárminisztereit, ahol a két illetékes biztos, Wojciechowski és Dombrovskis részletesen kifejtette nekik a Bizottság ajánlatát. Aznap reggel Ursula von der Leyen is válaszolt az öt ország vezetőinek, a még március 31-én elküldött közös levelükre reagálva.
A Bizottság ajánlata arról szólt, hogy még 100 millió euró segélyt ad az öt országnak – tehát ezúttal Magyarországnak is – és a pénzt a tagállamok kormányai belátásuk szerint oszthatják szét a mezőgazdasági termelők között.
Ennél is fontosabb, hogy a Bizottság késznek mutatkozott elismerni a kormányok igényeit, és európai szabályozási szintre vinni az általuk már bevezetett korlátozásokat, valamiféle kivételek, kiegészítések, ideiglenes intézkedések formájában. Azaz utólag legalizálná Brüsszel a „vad” kitiltásokat.
A szerdai ajánlatot az ötök elutasították.

Még több terméket
Az ötök szeretnék elérni, hogy az importkorlátozások még több termékre vonatkozhassanak, felmerült például a szárnyasok és a méz kitiltása is például. Az ukrán kormány pedig azt követelte, hogy a korlátozások minél rövidebb ideig maradjanak hatályosak, lehetőség szerint csak június végéig. A tárgyalások jövő kedden folytatódnak.
Az elmúlt napok részeredményei alapján úgy tűnik, hogy a legfontosabbat az öt lázadó keleti tagállam már elérte: a Bizottság nem büntetni akarja az egyoldalúan kivetett, EU-s szerződést sértő importtilalmakat, hanem valahogyan legalizálná azt.

Mindez mutatja azt is, hogy a tagállamoknak komoly mozgástere lehet a brüsszeli szabályozások alakításában, akár felülírásában is, ha képesek egyeztetve és határozottan lépni, és nem hagyják magukat megosztani, ahogy azt az első körben három országnak adott segéllyel igyekezett volna Brüsszel megoldani.