Nemcsak Magyarország, hanem Csehország és Szlovákia olajellátásában is meghatározó a Barátság vezeték

A Barátság vezetéken jön Magyarországra az olajszükséglet 80 százaléka, ekkora mennyiséget pedig jelenleg nem lehetne pótolni más irányból – erre hívják fel a figyelmet az elemzők. Ráadásul nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia és Csehország olajellátásában is meghatározó szerepe van a Barátság vezetéknek. Amelynek tranzitdíjából ráadásul jelentős bevétele van Ukrajnának is.

A világ leghosszabb kőolajvezetéke a Barátság Oroszországból halad nyugati irányba. A több mint négyezer kilométeres vezetékrendszert az orosz állami tulajdonú Transznyefty üzemelteti.

Ukrajna nyugati sarkában ketté válik a csőkígyó Barátság 1-re és Barátság 2-re. Vagyis, ha baj érte volna a hálózatot, három országnak, Szlovákiának, Csehországnak és Magyarországnak okozott volna óriási károkat.

Emellett persze Nyugat-Európát is ellátja, azaz ellátná kőolajjal a Barátság vezeték, de a szankciók miatt már sem Lengyelországba, sem Németországba, sem pedig Ausztriába nem megy nyersanyag.

A Barátság kőolajvezetéken jön Magyarországra az olajszükséglet 80 százaléka.

A szakértő szerint akkora mennyiségről van szó, ami ha tartósan kiesik, nagy fejtörést okozna Magyarországnak és azon belül a Mol-nak, amelynek a Százhalombattai Finomítójába érkezik az urali típusú nyersanyag.

„Hogy ha ez a nyolcvan százalék nem jönne, akkor ezt nem tudná pótolni a magyar gazdaság más szállítási irányból. Délről van még opció, az Adriától lehet felhozni olajat, de ott az áteresztő kapacitás az jelenleg nem elegendő arra, hogy pótolja a Barátság Kőolajvezetéken érkező olajat” – fogalmazott Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője.

Ha nem jönne nyersanyag a Barátság vezetéken azt az egész magyar gazdaság megérezné, de különösen a szállítás és a mezőgazdaság, ahol hamarosan kezdetét veszi a legnagyobb munka, az aratás. Gázolaj hiányában a várhatóan jó termés betakarítása jelentős problémákat okozhatna.

A szakértő szerint most leginkább az a kérdés, hogy az ukránok milyen tranzitdíjat számolnak fel a közeljövőben azért, hogy az orosz olaj megérkezzen Százhalombattára.

Vannak olyan hírek, amelyek jelentős drágulásról számolnak be, a magas szállítási díjak pedig a hazai kiskereskedelmi árakban is megjelenhetnek majd.

Ukrajna az elmúlt egy évben már több lépcsőben emelte a tranzitdíjakat. Azt megelőzően, 2021-ben, tehát még az emelések előtt a kőolajtranzitból keleti szomszédunk csaknem 130 millió dollárt keresett.

Az orosz export esetleges kiesése óriási kiadást jelentene a Mol-nak, amely az elmúlt évtizedben már 200 millió eurót költött a diverzifikációra, vagyis arra, hogy máshonnan is szerezzen be nyersanyagot és a nyugati típusú, például brent olajat is fel tudja dolgozni finomítóiban.

„A Mol számára ez jelenti tulajdonképpen a legnagyobb kihívást, hiszen már így is nagyságrendileg kétszázmillió eurót költött arra, hogy kevert kőolajat tudjon feldolgozni, viszont még további ötszázmillió dolláros beruházás is szükséges lehet. Ami optimális esetben három-négy év alatt zajlana le, de a Mol is tisztában van azzal, hogy adott esetben ezt gyorsabban kellene kiviteleznie” – hangsúlyozta Németh Viktória az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője.

Az orosz olaj az ára miatt is nagyon fontos Magyarország mellett a cseheknek és a szlovákoknak is, hiszen jelenleg 20-30 százalékkal olcsóbb, mint az amerikai vagy a norvég nyersanyag.