A nyugati szankciók kudarcot vallottak egy fontos hadiügyben

Kijevet aggasztja, hogy Oroszország továbbra is hozzájut olyan nyugati csipekhez, amelyeket többek közt az orosz rakétákhoz is felhasználnak – írja a Kyiv Independent nyomán az index.hu.

A portál felidézte, hogy másfél hete Oroszország egy rakétatámadást hajtott végre Krivij Rih városában, aminek 13 civil halálos áldozata volt. Volodimir Zelenszkij elnök a támadás után azt mondta, hogy az egyik rakétában „körülbelül 50 olyan komponens” volt, amelyet nem Oroszországban gyártottak. Nem sokkal később Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője azt mondta, hogy egy Kh 101-es rakétáról volt szó, méghozzá egy olyan eszközről, amelyet alig két hónapja gyártottak (holott a korábbi szankciós csomagokban korlátozták az efféle alkatrészek Oroszországba való exportálását).

A Kyiv Independent hozzájutott néhány hivatalos dokumentumhoz is az orosz rakétagyártással kapcsolatban, amit ukrán diplomaták osztottak meg a G7-országokban. Az iratok szerint Ukrajna most már – a korábbi várakozásokkal ellentétben – azzal számol, hogy még 2023-ban is nőhet az orosz rakétagyártás üteme, és ez részben annak tudható be, hogy az oroszok a szankciókat megkerülve továbbra is hozzájutnak amerikai, illetve japán gyártmányú csipekhez és alkatrészekhez.

A Kyiv Independent szerint nem egyértelmű, hogy miként lehetséges ez, illetve hogy a nyugati vállalatok elegendő lépést tesznek-e ennek megakadályozására. Az viszont biztos a portál szerint, hogy

A SZANKCIÓKNAK NEM SIKERÜLT MEGGÁTOLNIUK AZT, HOGY OROSZORSZÁG HOZZÁJUSSON EZEKHEZ A FEJLETT TECHNOLÓGIAI ESZKÖZÖKHÖZ.

Az említett dokumentum szerint Oroszország nagyjából 1061 nagy hatótávolságú precíziós rakétát gyárthat le idén – vagyis elegendőt ahhoz, hogy havonta nagyjából 90-et ki tudjanak lőni Ukrajnára, még a korábbi készleteik felhasználása nélkül is.