Nyugati segítség nélkül esélytelen: óriási lehet a jövő évi költségvetési hiány Ukrajnában

Külföldi segítség nélkül jövőre sem tudja egyensúlyba hozni a költségvetését Ukrajna − mondta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter csütörtökön, hozzátéve, hogy hozzájárulást várnak a nyugati partnereiktől, adta hírül a Magyar Nemzet.

Ukrajnának jövőre is külső finanszírozásra lesz szüksége, de bízik abban, hogy egyensúlyba hozza a költségvetését, nagyrészt az EU, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap és más adományozók támogatásának köszönhetően, nyilatkozta a Politico hírportálnak Szerhij Marcsenko.

„Jövőre is arra számítunk, hogy más nemzetek is beszállnak, és fedezik a kiadásainkat”

− mondta a pénzügyminiszter.

Az ukrajnai újjáépítésről tartott, csütörtökön véget ért kétnapos londoni konferencián Kijevnek megígért nem katonai jellegű pénzügyi támogatások értéke meghaladja a hatvanmilliárd dollárt. A brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a nagyszabású rendezvény az egyik legnagyobb ilyen jellegű helyreállítási konferencia volt a második világháború óta.

A konferencián jelen volt mások mellett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői.

A legnagyobb felajánlások egyike az Európai Uniótól érkezett. Az EU által vállalt hozzájárulás – ha az Európai Parlament és a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács is jóváhagyja – ötvenmilliárd euróig terjedő finanszírozást mozgósít a következő négy évben adományok és hitelek formájában. Az unió vezetése szerint ez fedezné Ukrajna 110 milliárd dollárra becsült költségvetési és sürgős újjáépítési szükségleteinek 45 százalékát.

A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette: a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU-nak, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.

Az EB-elnök úgy fogalmazott:

„A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereinknek, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk.”

Az IMF még márciusban megállapodott Kijevvel egy 15,6 milliárd dolláros programról, amelynek célja a makrogazdasági stabilitás biztosítása.

Az ukrán pénzügyminiszter szerint azonban bár ez egy „nagyon-nagyon jó jel”, nem fogja megszüntetni a hiányt. „Ezért kell felhívnunk [más] kulcsfontosságú partnereink, például az Egyesült Államok figyelmét. Nekik is közbe kellene lépniük, és legalább középtávú segítséget kellene nyújtaniuk nekünk” − tette hozzá Marcsenko.

„Hatalmas lesz a hiány, mert még ha arra számítunk is, hogy csökkenni fog a [katonai hadjáratra] fordított összeg, másnap … a szociális és humanitárius szükségletek óriásiak lesznek”

– sorolta a Politicónak Marcsenko.

A miniszter visszautasította azt az uniós tisztviselők által felvetett elképzelést is, hogy a költségvetési támogatást a következő két-három évben gyorsan le kellene építeni, és azt kölcsönökkel és magánberuházásokra vonatkozó garanciákkal kellene helyettesíteni.

„Talán lesz egy kis beruházási boom Ukrajnában, az adóbevételek kétszeresére nőnek, és képesek leszünk saját erőből kielégíteni az alapvető szükségleteinket. De hogy őszinte legyek, ez varázslatnak tűnik. Én pedig nem vagyok bűvész.”

Az EU Ukrajnának szánt hatalmas összegű felajánlása annak fényében különösen érdekes, hogy az EU befagyasztotta a Magyarországnak és Lengyelországnak járó források kifizetését.

Az unió különböző feltételeket szabott az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupció visszaszorításával kapcsolatban. Bár korábban inkább arról volt szó, a procedúra még az idén lezárulhat, feloldva ezzel egyes források zárolását, Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosa nemrégiben kijelentette: mivel a jogállamisági eljárásnak nincsen konkrét, megszabott határideje, a források kifizetése akár 2024-ig is elhúzódhat. Miközben az előre kiszabott feltételeket Magyarország folyamatosan teljesíti, az unió rendre új feltételeket szab.