„Oroszország belement egy olyan háborúba, mint Afganisztánban” – Világrend

„Különleges katonai művelet keretében végrehajtott akció volt, ez a drón a britek által biztosított Remus 600-as típusú drón volt” – magyarázta az adásban Resperger István, aki szerint azért vették célba az 500 kilométeres hatótávolságban is bevethető tengeri drónnal a Kercsi hidat, mert az ukrán területekről rakétákkal nem érik el ezt a kiemelt utánpótlási és jelképes célpontot az ukránok.

Az ukrán ellentámadás első heteiben a bevetett fegyverzet 20 százalékát elvesztették az ukránok, ezért változtattak a harcászati stratégián: egy felőrlő műveletet kezdtek, amely őszig is eltarthat. Resperger István szerint az ukrán erőknek nehéz dolguk van, az orosz védelmi állások áttöréséhez a nyugati légierő és a tüzérség támogatása kellene, a Nyugattól kapott csapatszállító harckocsik hatékonysága nem kamatoztatható, amíg nem tudnak betörni az arcvonal mögé.

„Lesz, ahol be tudnak törni az ellenség az oroszok védelmébe, de ez nem lesz mélyebb 20-30 kilométernél, tehát a harcászati-hadműveleti mélységig eljuthatnak, de az oroszoknak vannak még tartalékaik” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy az orosz tüzérség négyszeres, lőszerek tekintetében akár tízszeres fölényben van.

A Világrend vendége szerint a kazettás bombák bevetése okozhat nagy károkat a fegyverzetben az orosz oldalon, az F-16-os harci gépek őszi érkezése azonban már megkésettnek látszik, most lenne rájuk szüksége az ukrán hadseregnek.

„Oroszország belement egy olyan háborúba, mint Afganisztánban, csak itt orosz lakosság van főként. Területeket foglalt el, ezeket most meg kellene tartani, vagy eldönteni, hogy hosszútávon mi következik. Én azt gondolom, hogy rövidtávon kimerül mind a két fél” – vélekedett a biztonságpolitikai szakértő.

Hova futhatnak ki a frontvonalbeli események őszre?

A műsor vendége: Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

—

A beszélgetést itt nézheti meg: