Nagy István az Origónak: Fenn kell tartani az ukrán gabonára vonatkozó importtilalmat

Ha a fekete-tengeri kikötők tartósan, esetleg végleg zárva maradnának az ukrán gabona előtt, az világszerte beláthatatlan következményekkel járna, mind a globális élelmezésbiztonság fenntartása, mind az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentése szempontjából – mondta el Nagy István agrárminiszter az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésben. A tárcavezető kiemelte, hogy a tengeri folyosó megszűnése az eddigiekhez képest csökkenti a kínálatot, tehát mindenképpen hatással lesz valamilyen mértékben az árakra. Nagy István szerdán egy fontos varsói találkozón vett részt, ahol a frontországok agrárminiszterei egyeztettek, és magyar kezdeményezésre a találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy tranzit szállítási díjtámogatást kell Brüsszelnek biztosítania annak érdekében, hogy az ukrán gabona eljusson a hagyományos piacaira, és ne ragadjon be a frontországok területén. A miniszter az Origónak arról is beszélt, hogy a magyar kormány milyen erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megvédje a magyar gazdákat, és biztosítsa a megbízható árakat az élelmiszerpiacon.

Oroszország felfüggesztette részvételét a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésben, de kész visszatérni a megállapodáshoz, amint az Oroszországot érintő vállalásokat megfelelően végrehajtják – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Milyen hatásai lehetnek világszinten, ha a gabonaegyezményt nem hosszabbítják meg?

Magyarország sajnálatát fejezi ki a fekete-tengeri gabonamegállapodás meg nem hosszabbítása miatt. Ennek egyik oka, hogy fontosnak tartjuk azt a globális élelmezésbiztonság fenntartása és ennek révén az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentése szempontjából. Sok észak-afrikai, közel-keleti ország gabonaellátásában központi szerepet játszik az ukrán gabona, így annak hiánya vagy még nagyobb, távolabbi forrásból származó termény magasabb szállítási költségei ott minden bizonnyal drágítja ezeknek a térségeknek az élelmiszerellátását.

Azt gondoljuk, hogy az egyezmény felfüggesztéséből fakadó globális problémák megoldására egy uniós tranzitszállítási díjtámogatás jelentene alternatívát, az ukrán termények Európán kívüli szállításának elősegítésére. A probléma ugyanis az, hogy a szárazföldi szállítmányozás sokkal drágább a tengerinél.

Ha azt akarjuk, hogy olyan európai kikötőkbe szállítsák el a gabonát, ahonnan azt ki tudják hajózni, akkor annak költségéhez hozzá kell járulnia az Európai Uniónak.

A cél, hogy ne Európa piacait terhelje ez a gabonamennyiség, hanem valóban eljusson Afrikába.

Milyen hatásai lehetnek ennek itthon, és számíthatunk-e drágulásra az élelmiszerpiacon emiatt?

Ha a fekete-tengeri kikötők tartósan, esetleg végleg zárva maradnának az ukrán gabona előtt, az világszerte beláthatatlan következményekkel járna, mind a globális élelmezésbiztonság fenntartása, mind az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentése szempontjából.

Nekünk különösen érdekünk, hogy a felek visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz és megoldást találjanak. Azzal is számolnunk kell, hogy az egyezmény meghosszabbításának elmaradása várhatóan növeli a logisztikai nyomást a szárazföldi szolidaritási folyosó irányába, az ukrán termények minél nagyobb mértékben történő szállítására ezeken a lengyel, szlovák vagy éppen magyar vasúti útvonalakon keresztül.

Nekünk a legfontosabb célunk az, hogy az ukrán mezőgazdasági terményexport sem most, sem a későbbiekben ne nálunk álljon meg a közelségünk és ebből fakadóan ennek a továbbszállításhoz képest alacsonyabb logisztikai költsége miatt, hanem menjen tovább.

A magyar agrárium legnagyobb szektorát jelentő szántóföldi növénytermesztésünk számára ugyanis most ez olyan értékesítési problémákat jelent, amellyel a tavalyi esztendő aszályának következményei és a kétszeresére nőtt termelési költségek miatt sok gazdálkodónak nehéz megbirkózni. Az elmúlt időszakban Európába érkező ukrán termények jelentősen hozzájárultak az európai gabonapiaci árak csökkenési folyamatához, lényegében megfeleződéséhez. Ez természetesen az élelmiszerárak csökkenéséhez járul hozzá, de a termelők szempontjából rendkívül szerencsétlen időszakban, hiszen a korábbiakhoz kétszeres költségszinttel kell termelniük az idei esztendőben, ami így a legtöbb esetben csak veszteséggel tud megtörténni.

A tengeri folyosó megszűnése az eddigiekhez képest csökkenti a kínálatot, tehát mindenképpen hatással lesz valamilyen mértékben az árakra.

A magyar kormány milyen erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megvédje a magyar gazdákat, és biztosítsa a megbízható árakat az élelmiszerpiacon?

Sikereink vannak a gazdálkodóink érdekképviseletének terén Brüsszelben.

Az Ukrajnával határos öt EU tagállam – melynek része Magyarország – közös fellépésének köszönhetően az Európai Bizottság 2023. szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek területükre történő behozatalára vonatkozó importtilalmat a búza, kukorica, repce- és napraforgómag tekintetében, ami elhárította a magyar termelők gabonaértékesítési lehetőségeinek totális elvesztését.

A háború és a brüsszeli szankciók, a tavalyi aszály következtében megugrott élelmiszerinfláció megfékezésére használta fel a kormány az élelmiszerárstop intézményét, hogy ezzel is megvédje a magyar családokat, majd pedig nemzetközi példák alapján a boltok kötelező akciózásának bevezetéséről döntött. Így a 20 termékkör meghatározásával mindig lesz egy olyan fogyasztói kosár, amelyben a leginkább fogyasztott élelmiszerek kedvezőbb árral szerepelnek. Emellett július 1-jétől elindult az online árfigyelő rendszer is, amely a kiskereskedelmi verseny élénkítését szolgálja.

Miniszter úr szerdán egy fontos varsói találkozón vett részt, ahol a frontországok agrárminiszterei egyeztettek, és fogadtak el egy közös nyilatkozatot a témában. Mit jelent ez a gyakorlatban, miért volt erre szükség?

Tovább erősödött Varsóban az Ukrajnával határos, az onnan származó gabonaexport dömpingnek leginkább kitett frontországok egysége. A gabonakérdés fontosságát jelzi, hogy a találkozón részt vett Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke is.

Az eseményen közös nyilatkozatot fogadtunk el az agrárminiszter kollégáimmal az ukrán mezőgazdasági termékek jelentette piaci nehézségek kezelésére. A dokumentumban közösen jeleztük, hogy az ukrán gabonára vonatkozó importtilalmat országaink területére szeptember 15. után is fenn kell tartania az Európai Uniónak legalább az év végéig.

Országaink piacain a gabona és egyéb mezőgazdasági termékek többletmennyiségének mértéke csak az aratás után derül ki, amely szeptember 15-ig nem fejeződik be. Ezen túlmenően elengedhetetlen, hogy elegendő tárolókapacitás álljon rendelkezésre, ehhez pedig a meglévő készletek értékesítésére van szükség, ami nem megy egyik napról a másikra. Ez is amellett szól, hogy legalább az év végéig meg kell hosszabbítani a behozatali korlátozásokat ezeknek az országoknak az esetében.

Nagyobb szabadságra lenne szüksége országainknak abban, hogy mely termékek esetében kerülne sor importkorlátozásra, ezért ezek listáját nyitva kell hagyni annak érdekében, hogy lehetővé tegye a hasonló problémákra való hatékony választ a gabonaféléken és az olajos magvakon kívüli ágazatokban, mint például a tojás vagy a baromfihús.

Magyar kezdeményezésre a találkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy tranzit szállítási díjtámogatást kell Brüsszelnek biztosítania annak érdekében, hogy az ukrán gabona eljusson a hagyományos piacaira, és ne ragadjon be a frontországok területén.

Az Uniónak meg kell értenie a nehézségeinket és cselekednie kell, mert kihívások egyre több tagállamban jelentkeznek. Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de felelősséggel tartozunk a magyar gazdákért, akiknek meg fogjuk védeni az érdekeiket.