Az ukránok kazettás bombákkal lőtték Donyeck központját

A kazettás bombákat több mint 100 ország tiltotta be a polgári lakosságra gyakorolt pusztító hatásuk miatt.

Az ukrán erők a jelentések szerint kazettás bombákat lőttek ki Donyeck városára, amelyek egy lakóházat, egy egyetemet és több polgári célpontokat értek.

Négy darab 155 milliméteres kazettás bombát lőttek ki szombat este a város központjára, ami három városrészben okozott tüzeket – közölte a Donyecki Népköztársaság (DNK) közös ellenőrzési és koordinációs központja. A kazettás bombák a jelentések szerint a levegőben robbantak fel.

A Donyecki Közgazdasági és Kereskedelmi Egyetem a lövések után kigyulladt – közölte Alekszej Kulemzin donyecki polgármester a telegram-csatornáján. Lakóházakból is jelentettek tüzeket.

A támadás azután történt, hogy hétfőn legalább három ember meghalt és tíz megsebesült egy ukrán bombázásban. A lövésekben meghalt egy másik civil egy közeli városban – közölte a központ.

A kazettás bombákat több mint 100 ország tiltotta be a polgári lakosságra gyakorolt pusztító hatásuk miatt. A kazettás lövedékeket általában úgy tervezték, hogy a levegőben nyílnak ki, és akár több száz szubmuníciót bocsátanak ki, amelyek nagy területet fednek le robbanóanyaggal. Ezek általában nagy hibaaránnyal rendelkeznek, ami a konfliktus befejezése után még évtizedekig veszélyezteti a civileket a fel nem robbant lőszerek miatt.

Donyeck és más városok a Donbasszban folyamatos ukrán támadásoknak vannak kitéve, amelyek számos civil életet követeltek 2014 óta, amikor a régió elszakadt Kijevtől, miután a nyugatiak által támogatott puccsot követően az ukrán fővárosban megtörtént az államcsíny. Az évek során az ukrán hadsereg erősen megerősített állásokat hozott létre a Donbassz körül. A támadások a Moszkva által 2022 februárjában Kijev ellen indított katonai művelet után fokozódtak, amelynek következtében több civil meghalt, és jelentős károkat okozott az infrastruktúrában.

A Donyecki Népköztársaság tavaly októberben a Luganszki Népköztársasággal, valamint a Zaporozsjei és a Herszon régióval együtt Oroszország része lett, miután a helyi lakosság a népszavazásokon elsöprő többséggel a csatlakozás mellett szavazott.