Több mint egymillió ukrán menekült él Németországban

Minden korábbinál több, bő hárommillió olyan ember él Németországban, aki a menekültügyi rendszer keretében érkezett – áll egy pénteken ismertetett belügyminisztériumi kimutatásban.

A Zöldekkel és a liberálisokkal (FDP) kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Baloldal (Die Linke) egy szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselője, Clara Bünger írásbeli kérdésére összeállított statisztika szerint a legalább három hónapja Németországban élő külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) június végén 3,26 millió embert tartottak nyilván menekültként. Ez 111 ezres emelkedés az év elejéhez képest és a legmagasabb érték az 1950-es évek óta.

A bő hárommilliós csoportot a menekült jogállással rendelkezők, a háborús menekültek, a menedékkérők, a távozásra kötelezett és a tartózkodási joggal rendelkező elutasított menedékkérők alkotják. Sokan évek vagy évtizedek óta élnek az országban

– írta a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) című lap a kimutatást idézve.

A legtöbben az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából származnak, számuk meghaladja az egymilliót, az év eleje óta 29 ezerrel emelkedett. Ennél ugyan többen érkeztek, de sokan visszatértek hazájukba. A növekedés másik fő forrása a menedékkérők beáramlása. Az állami befogadási programok révén viszonylag kevesen érkeztek, Afganisztánból például nagyjából négyezren.

A nyilvántartásban 279 098 ember szerepel távozásra kötelezettként. Számuk tíz éve először csökkent, 8 százalékkal. Négyötödük a menedékjogi kérelem elutasításával járó távozási kötelezettség ellenére legálisan tartózkodik Németországban, legalábbis átmenetileg. Hazajuttatásukat egyelőre nem tervezik a hatóságok, például jogi vagy humanitárius okokból, úti okmány hiányában vagy azért, mert az illető tanul vagy dolgozik. Az érintettek kevesebb mint tíz százalékáról, 21 ezer emberről feltételezik, hogy aktívan akadályozza kitoloncolását.

Clara Bünger az adatokról szólva kiemelte, hogy a távozásra kötelezettek túlnyomó többsége az úgynevezett megtűrt kategóriába tartozik, rendelkezik ideiglenes tartózkodási engedéllyel, a „politikailag helyes út” pedig a hazajuttatásuk, kitoloncolásuk erőltetése helyett a maradás jogának megadása. „Állandóan újabb törvényi szigorításokat követelni felelőtlenség, és végső soron csak az AfD-t erősíti” – tette hozzá a képviselő a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) ellenzéki pártra utalva.