Demkó Attila: Az ukrán ellenoffenzíva nem érte el céljait

Nyári offenzíva – így kezdték el emlegetni Ukrajna tavaszi ellentámadását júniusban.

Noha áprilisban és májusban még látni lehetett jeleit, hogy a művelet hamarosan kezdetét veszi – például biztosították az ukrán csapatok a Bahmut környéki utánpótlási útvonalat –, ám a több hónapnyi készülődés ellenére végül nem került sor a műveletre tavasszal. A nemzetközi hírportálok először június elején számoltak be arról, hogy az ellenoffenzíva megkezdődött, ám koránt sem hozta a várt eredményeket, az ukrán csapatok temérdek veszteséget szenvedtek fegyverek és katonák létszáma terén is.

A június 4-én indult indult ukrán ellenoffenzíva nem érte el az október végéig kijelölt céljait, tehát nem sikerült elérni az Azovi-tengert, kettévágni az orosz csoportosítást Herszon és Zaporizzsja megyékben, továbbá a Krím határát sem érték el, és Bahmutot sem sikerült bevenni, de az oroszokat valamilyen mértékben sikerült visszaszorítani. Csupán kisebb részeredményeket tudtak elérni, mint például beékelődtek az orosz védelembe

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője. Hozzátette: azok az eredmények, amiket az ukrán erők fel tudtak mutatni, rendkívül távol vannak a céloktól. A szakértő szerint nem is várható, hogy az év hátralevő részében az esős időjárás beálltával nagymértékben változni fognak.

Egy amerikai tisztviselő korábban arról számolt be, a hadszíntéren jelentősek az ukrán veszteségek, a Bahmut környéki csatában például amerikai MRAP típusú páncélozott csapatszállítók is semmisültek meg. Hasonló eredményekről beszélt akkor az orosz védelmi minisztérium is. „Az ukrán fegyveres erők, miután nem érték el a támadó célpontokat, és jelentős veszteséget szenvedtek Dél-Donyeck irányában, kísérletet tettek arra, hogy megtörjék az orosz csapatok védelmét Bahmut közelében” – fogalmazott a tárca szóvivője.

Korábban még maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy a hadszíntéren nagy veszteségeket szenvednek erői, és nem lesz könnyű az ellentámadást végrehajtani.

Az államfő arról is beszélt, azért késett a támadás, mert Ukrajna nem rendelkezett az ahhoz szükséges fegyverekkel – idézte a Politico brüsszeli hírportál Zelenszkij közleményét. Hozzátette: Oroszországnak sok ideje volt arra, hogy aknákból védelmi vonalakat alakítson ki – szakértők szerint ezek hatékonynak is bizonyultak.

A nyári offenzívának politikai hatásai is voltak: júniusban arról írtak a híroldalak, ha Ukrajna sikerrel jár, az megerősíti a Nyugat bizalmát abban, érdemes tovább támogatni Ukrajnát, ha viszont nem, az Vlagyimir Putyin malmára hajthatja a vizet.

Demkó Attila ismertette, az Egyesült Államok ez idáig már jóval 100 milliárd dollár fölött támogatta Ukrajnát és további támogatásokat is kilátásba helyezett.

Joe Biden amerikai elnök a jövő évre egy 60 milliárdos csomagot próbál előterjeszteni. Hangsúlyozta, Ukrajna a nyár folyamán több tízmilliárd dollár értékben kapott fegyvereket, lőszereket, valamint katonai kiképzéseket, ám mindebben az európai támogatások is benne vannak.