Kezdődik az EU-csúcs Brüsszelben: A palesztin-izraeli konfliktus és Ukrajna támogatása is terítékre kerül

Kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődik ma délután Brüsszelben. A közel-keleti konfliktus az egyik központi témája a ma kezdődő uniós csúcsnak is, de napirenden lesz még Ukrajna helyzete, valamint az uniós költségvetés felülvizsgálata.

Baraczka Eszter, a Közmédia központ Brüsszel tudósítója kifejtette, hogy nagy döntések ma nem várhatók, de mindegyik napirendre kerülő kérdés, annyira érzékeny politikai szempontból, hogy nagyon komoly viták várhatók.
Ennek a csúcstalálkozónak a legfőbb célja az, hogy az Európai Unió üzenjen a világnak, hogy

képes egyszerre két konfliktust is kezelni,

ráadásul mind a két konfliktus a közelében van és a hatásai érezhetők az Európai Unióban.
A Közel-Kelettel kapcsolatban a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy az Európai unió támogatja-e a humanitárius szünetet, aminek a segítségével segélyt juttathatnának be a lezárt Gázai övezetbe. Ebbe eddig 3 egyeztető fórumnak tört bele a bicskája, azért, mert

az Izrael-barát államok úgy vélik ezzel csökkentenék Izrael jogát az önvédelemre.

Várhatóan az állam-és kormányfők szavakon, írásjeleken, toldalékokon fognak vitázni, de ez a látszólag nevetséges vita nagyon komoly, nagyon mély és történelmi megosztottságra irányítja rá a figyelmet és arra, hogy

az Európai Uniónak ismét veszélyben van az egysége.

A másik kérdés, hogy mennyire árnyékolja be a Közel-keleti konfliktus az ukrajnai háborút, hiszen megjelent egyfajta „Ukrajna fáradság” vagyis a

Nyugaton valamelyest csökkent az elkötelezettség Ukrajna támogatottságára.

Zelenszkij elnök videókonferencián kapcsolódik majd be a tanácskozásba.
Szó lesz arról a 20 milliárd euróról is, amellyel az EU a következő 4 évben segítené Ukrajnát katonailag, illetve azokat a tagállamokat is kompenzálná, amely fegyvert szállítanak Ukrajnának.

Magyarország ezt a javaslatot nem támogatja és azt sem, hogy az EU 2024 és 2027 között 50 milliárd euró költségvetési támogatást nyújtson Ukrajnának.

Baraczka Eszter felidézte, hogy a bizottság nyáron 80 milliárd euró plusz befizetést kért a tagállamoktól például Ukrajna támogatására, stratégiai önállóság növelésére, migrációs kiadásokra, az uniós dolgozók bérének emelésére és költségvetési tartalékokra.