Dupla dinamit: a Bulgária és az Ukrajna felől érkező orosz gázt is fegyverként használják a tranzitországok

Az ukránok a teljes leállítással fenyegetőznek, Bulgária közben a tranzitdíj soha nem látott emelésével akarja ellehetetleníteni az orosz gázszállítást Magyarország felé. Előbbi blöff lehet, utóbbiból adódhatnak komoly problémák írja a mandiner.

Szeptember végén fogadta el a bolgár parlament és október közepén már életbe is léptette azt a törvényt, amely alapján az országon keresztül szállított (Magyarországra és Szerbiába tartó) orosz földgázra megawattóránként 20 levás (kb. 4000 forintos) extra tranzitdíjat vet ki. November 10-én a plusz költséget el is kezdte kiszámlázni az érintett kereskedőknek. Az összeg akkora, hogy a gázár negyedét teszi ki, így közvetetten komoly problémákat okozhat a hazai energiabiztonságban.

Az, hogy egy uniós tagállam egy másik uniós tagállam energiaellátását próbálja gyengíteni (rosszabb esetben – saját vagy más országok szándékainak megfelelően – ellehetetleníteni) valóban példa nélküli. Amikor először napvilágot láttak a tranzitdíj kiugró emeléséről szóló információk, a magyar kormány érthetően ideges lett. A hazai, Oroszországból importált földgáz jelentős része Bulgárián keresztül érkezik: a Gazprommal kötött szerződés értelmében évi 3,5 milliárd köbméternyi.

Az újonnan kivetett extraadó évi 148 milliárd forinttal drágítaná meg a vásárlást – amennyiben Magyarországnak kellene állnia a számlát.

A magyar és a szerb kormány október 17-én közös nyilatkozatban ítélte el a bolgár lépést. Mint fogalmaztak: „Az Európai Unió nem alkalmaz szankciókat az Oroszországból induló földgázszállításokkal szemben, ezért a bolgár miniszterelnök erre vonatkozó érvelése teljességgel helytelen. Ez a döntés ellentétes az európai szolidaritással is, hiszen egy EU-tagállam és egy tagjelölt ország energiabiztonságát veszélyezteti. Magyarország és Szerbia összehangolja fellépését és nem hagyja megválaszolatlanul ezt az ellenséges bolgár döntést”. Válaszul Nikolai Denkov bolgár neoliberális miniszterelnök bejelentette, beszélni fog a magyar és szerb kollégáival, hogy megnyugtassa őket: az emelés nem a a két ország gázárainak növelését, hanem a Gazprom nyereségének csökkentését célozza.
A megnyugtatás annyira sikeres volt, hogy két héttel később Denkov már páros lábbal szállt bele Magyarországba, szemernyi kétséget nem hagyva afelől, hogy a tranzitdíj emelése kifejezetten politikai jellegű, és célzottan a magyar kormány ellen irányul. Mint mondta,

AZ UNIÓS ÁLLAMOKNAK ELÉG IDEJE VOLT, HOGY ALTERNATÍVÁKAT KERESSENEK, ÉS BELÁSSÁK, HOGY A GAZPROM ÁLTAL ELÉRT PROFIT PUTYIN HÁBORÚS GÉPEZETÉT TÁPLÁLJA.

Ez világos beszéd volt, bár homlokegyenest ellentmond a szankciós rendelkezéseknek, amelyek kifejezetten engedélyezik a vezetékes orosz gáz kereskedelmét azon országok felé, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal, így az LNG-szállítás nem megoldható számukra. Bulgária tehát fegyverként kezdte használni az orosz energiahordozót, szempillantás alatt megvalósítva azt, amivel Oroszországot vádolják a háború kitörése óta. Magyarul zsarolásnak hívjuk az ilyesmit, hiszen az alig pár hónapja regnáló új bolgár kormány nyíltan vállalja (több vélemény szerint Brüsszel és az Egyesült Államok nyomására) a kereskedelem átpolitizálását, amely ebben az esetben célzottan egyes országok ellen irányul.